Az Auchan háztáji programjában több mint 40 sertéstenyésztővel kötöttek szerződést. Az áruház a háztáji környezetben nevelt állatok jobb minőségű húsára épít, a bevont gazdák mind megfeleltek a vállalat által felállított minőségi követelményeknek. Dominique Ducoux vezérigazgató úgy fogalmazott, hogy a hús útja "nyomon van követve". Aki szívesen olvasgatna a vacsorára szánt húst készítő tenyésztőkről, a címkéken elhelyezett QR-kódot beolvasva megteheti a telefonján.
Megtuduk, hogy a program kidolgozása során a fő cél az volt, hogy jobb jövőt biztosíthassanak a gazdáknak, mondta Dominique Ducoux. A várható nyereség és a gazdasági szempontok nem kerültek szóba.
A kiskereskedelmet érintő új törvényjavaslatokról (megnövelt adóterhek, vasárnapi nyitvatartás korlátozása) csak annyit mondtak, hogy zajlanak az egyeztetések. Ez különben sem az Auchan problémája, hanem a szektoré. Azt is megkérdeztük, van-e már arra valami becslésük, hogy hány ember munkája szűnne meg, ha vasárnapokénk zárva kellene lenniük. Azt a sokatmondó statisztikát kaptuk, hogy félmillió ember dolgozik a magyar kiskereskedelemben, de csak 7000 közülük az Auchan alkalmazottja.
A programba bevont gazdákat Szendrei Imre képviselte. Ő azt emelte, ki, hogy az együtműködés "virágzónak látszik", de majd az idő dönti el, mennyire is jó valójában.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint a vásárlók végre "új, minőségi ízzel gazdagodnak". Kifejtette, hogy mindent megtettek, hogy az áru megfeleljen a jelen kor követelményeinek, és az is kiderült, hogy otthon, Karcagon ő mindig háztáji sertést fogyasztott. Ami nem csoda, hiszen szerinte Karcag a sertésszektorban olyan, mint Makó a hagymákéban.
A miniszter szerint a QR-kódos megoldás azért jó, mert fontos, hogy a vásárlók személyhez tudják kötni az élelmiszert. Végül megkérdeztük, hogy melyik oldal kezdeményezte az Auchan és a minisztérium együttműködését, de erre már senki sem emlékezett. Szerintük ez nem is fontos.