Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten jelentette be, hogy Oroszország az Európai Unió ellenkezése miatt nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat gázvezetéktervének megvalósítását. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor arról beszélt, hogy a Déli Áramlat megépíthető, „a labda az oroszok térfelén pattog”.
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban már arról beszélt, hogy a Nabucco, majd a Déli Áramlat meghiúsulása után most egy harmadik lehetőséget kell kidolgozni. A miniszterelnök az Azerbajdzsánnal kötött stratégiai megállapodást is megemlítette, bár az egyelőre még kérdéses, hogy az azeri gáz hogyan jut el hazánkba. Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter is azeri lehetőségekről beszélt.
Magyarország – és egyben az egész régió – egyik célja, hogy amennyire csak lehet, függetlenítse magát az orosz gáztól, az orosz befolyástól. A másik cél az, hogy Közép-Európába, így hozzánk is, ne csak Ukrajnán keresztül érkezzen az orosz gáz. Utóbbi problémát oldotta volna meg a Déli Áramlat, míg az orosz befolyást a Nabuccóval lehetett volna csökkenteni, hiszen azon keresztül közel-keleti és közép-ázsiai országokból érkezett volna a gáz.
Szomszédunkban évek óta, folyamatosan kiújul az orosz-ukrán gázvita. Kijev a Gazprom által szabott árat vitatja, míg Moszkva a tranzitvezetékek megcsapolásával vádolja az ukránokat. 2009 elején odáig fajult ez a konfliktus, hogy szinte teljesen megszűnt a gázszállítás, veszélyeztetve ezzel a régió gázellátását. 2014 szeptemberében a Gazprom azt közölte, hogy Ukrajna több mint 5 milliárd euróval tartozik nekik.
Ami nem sikerült az oroszoknak a Déli Áramlattal, úgy tűnik, összejöhet az olaszoknak: az Adria-gázvezetéken (Trans Adriatic Pipeline, TAP) Görögországból Albánián és az Adriai-tengeren keresztül szállítanák az azeri földgázt Olaszországba.
Hogyan juthat még el Magyarországra a földgáz? Például LNG formájában, amely a folyékony földgáz: -161 Celsius-fokra hűtik, így a gáz térfogata hatszázad részére csökken. Ahhoz, hogy folyékony gázt tudjunk fogadni, LNG-terminálra van szükség. Horvátországban 2019-re fejeződhet be egy ilyen beruházás: a krki terminál évi 6 milliárd köbméteres kapacitással bírna – ez a teljes európai LNG-import közel tizede. A Jutarnji List című horvát lap nyári híre szerint az építési munkálatok 2-4 évig tartanának és a terminál mellett egy tartalék gázvezetéket is építenének Szlovénia felé, valamint a krki Omisalj és Slavonski Brod közé, ahonnan már Magyarország felé van kellő vezeték kapacitás. Egyelőre azonban ezek még szintén csak tervek.
Moszkva természetesen fenntartaná gázmonopóliumát a térségben, így ha lesz rá lehetősége, meg fogja torpedózni a krki beruházást. Ezt az oroszok az INA megvásárlásával is meg tudnák oldani, hiszen a Mol résztulajdonában lévő horvát olajcég is érdekelt az LNG-projektben.
Mindenesetre, ha nőne a földgáz ára Európában – amelyre a Déli Áramlat lefújásával azért van esély –, az USA-nak már megérné áthajóztatni olcsó palagázát az Atlanti-óceánon.