Paksot is magával ránthatja a Déli Áramlat

Paksi atomerőmű

Bizonyos szempontból jól jött a kormánynak, hogy nem lesz Déli Áramlat, mivel Magyarország túlságos elköteleződése a beruházás iránt bökte szövetségeseink szemét – értesült az Origo. Abban bíznak, hogy ezzel enyhülhet a hazánkra irányuló nyomás. A Paks II. egyelőre nincs veszélyben, de az oroszországi belső helyzet gyors romlása miatt semmit sem lehet kizárni.

Alaposan megkavarta a már eddig sem egyszerű geopolitikai viszonyokat a közép-európai térségben Vlagyimir Putyin hétfői ankarai bejelentése. Az orosz elnök török kollégájának a társaságában arról beszélt, hogy az Európai Unió ellenkezése miatt Moszkva nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat építését, és emiatt eláll a projekt megvalósításától.

Putyin Ankarában jelentette be, hogy nem lesz Déli Áramlat Forrás: RIA Novosti/Aleksey Nikolskyi

Nem volt előzmény nélküli

A hír bombaként robbant, azonban aki figyelmesen követte az elmúlt hónapokban Oroszország romló helyzetét, az sejthette, hogy valamely területen Moszkvának hátraarcot kell vezényelnie. Az egyre alacsonyabb olajár, a gyorsan gyengülő rubel és a gazdaság lassulása miatt a belső problémák felülírták a külpolitikai érdekeket.

A moldovaiak többsége nem kért az orosz befolyásból Forrás: AFP/Daniel Mihailescu

Az orosz expanzió leállását jól mutatta a most hétvégén tartott moldovai parlamenti választás is. A kelet-európai országban az EU-párti erők annak ellenére nyertek, hogy jelentős gazdasági sikert nem tudtak felmutatni korábbi kormányzásuk alatt, így a rettentően alacsony életszínvonal sem emelkedett. A moldovai hatóságoknak még arra is volt erejük, hogy egy nyíltan oroszbarát pártot eltiltsanak az indulástól, amire már nem is érkezett moszkvai válasz.

Jó lett volna Ukrajnát kikerülni

Magyarország számára egyáltalán nem mellékes, hogy a körülöttünk lévő nagyhatalmi játszmákban mi történik. Kormányzati háttéremberek korábban arról is beszéltek portálunknak, hogy az amerikai kitiltási ügy egyik oka az volt, hogy az Orbán-kormány túlságosan elkötelezte magát a Déli Áramlat mellett. Ezt támasztotta alá az is, hogy a parlament gazdasági bizottsága egy módosító javaslattal megkönnyítette volna a beruházás itthoni megvalósulását.

A kitiltási ügy mögött energiapolitikai kérdések is meghúzódhatnak Forrás: AFP/Gabor Monos

Iparági szakértők a Déli Áramlat leállása után úgy értékeltek, hogy egyrészt ez egyáltalán nem jó Magyarországnak, mivel egy plusz-energiaforrástól estünk el. Persze a vezetéken érkező gáz orosz forrásból jött volna, hasonlóan a mostani helyzethez, de Ukrajna kikerülése révén az energiabiztonságunk javult volna. Abból a szempontból is rossz a Déli Áramlat kiesése, hogy így az esetleges tranzitdíjból sem részesedhet Magyarország.

Amerikai siker?

A mérleg másik serpenyőjében az van, hogy így nem leszünk teljesen ráutalva az orosz gázra, és kaptunk egy lehetőséget, hogy megpróbáljuk más forrásból is beszerezni a hazai energiaszükséglet egy részét. Alternatíva lehet az AGRI (Azerbajdzsán-Georgia-Románia Interkonnektor) vezeték, de ez csak a távoli jövőben valósulhat meg.

Geopolitikai játszmák kereszttüzében kell energiapolitikai döntéseket hozni Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Politikai szempontból a helyzet ennél lényegesen egyértelműbb. Kormányzati szakértők abban egyetértettek, hogy a Déli Áramlat építésének a leállítása elég lehet ahhoz, hogy egy időre kikerüljünk az amerikai politika érdeklődési köréből. Washington számára fontos stratégiai cél volt, hogy megakadályozza az orosz gáz további térségbeli térhódítását, amit ha áttételesen is, de sikerült elérniük.

Orosz káosztól tartanak

Persze ezzel még a másik ütközőpont (a Mol tulajdonában lévő INA-részvények sorsa) még nem oldódott meg. Elképzelhető, hogy a gyengülő orosz gazdasági erő miatt nem lesz elég forrásuk arra, hogy a magyar olajtársaság tulajdonában lévő részvényeket megszerezzék, de erre egyébként már akarat sincsen. Horvátország az Egyesült Államok számára abból a szempontból fontos, hogy a jövőbeli esetleges LNG-fölöslegüket az Adriai-tengeren keresztül tudnák Közép-Európába eljuttatni.

Az INA Ivana olajfúrótornya az Adrián Forrás: INA

Döntéshozók körében egyre nagyobb aggodalmat kelt az olajárcsökkenés várható hosszú távú hatása is. Attól tartanak, hogy az orosz gazdasági helyzet annyira megromlik, hogy az állam stabilitása is veszélybe kerülhet. Egy ilyen helyzet nagyon veszélyes lenne Magyarország számára, amit mindenképpen jó lenne elkerülni.

Bukhat a Paks II.?

A mostani helyzetben óhatatlanul szóba kerül a paksi atomerőmű bővítésének a helyzete is. Kormányzati körökben eddig teljes volt a magabiztosság abban, hogy a beruházást semmi sem veszélyezteti, és még az EU sem fog gátat szabni az új reaktorok építésének. Ezzel szemben a legújabb értékelések már arról szólnak, hogy annyira kiszámíthatatlanná vált a helyzet, hogy akár ez a beruházás is a kedvezőtlen orosz gazdasági helyzet áldozatává válhat.

A paksi bővítés is lekerülhet a napirendről, ha romlik a gazdasági helyzetük Forrás: Bielik István

Szakértők arra hívták föl a figyelmünket, hogy a Paks II. bukása esetén sem lenne nagy gondban Magyarország, mivel a jelenlegi kapacitások 2030-ig tudnak működni. Az új blokkok 2023-2025 között indulnának, így Magyarország legalább ötéves időszakot nyerne, hogy megoldja a kiesés miatt felmerülő problémákat. Formális jelzés egyelőre nem érkezett arról, hogy a Roszatom elállna a 10 milliárd eurós hiteltől, de kiszámíthatatlan, mit hoz a jövő.