Hatalmas mélyrepülést mutat be az elmúlt hetekben az olaj. Mind a WTI, mind a Brent árfolyama ötéves mélypontra esett vissza mára, miután előbbi tegnap 2009 óta először 60 dollár alá csúszott be.
Ráadásul az olajár esése ma is folytatódik, miután a Nemzetközi Energiai Ügynökség (idén már negyedjére) visszavágta a jövő évi olajkeresletre vonatkozó várakozásait. A szervezet szerint csak 900 ezer hordónyi olaj iránt lesz kereslet jövőre naponta, ami 230 ezer hordóval kevesebb a korábbi prognózisnál. A hírre a WTI ma már 59 dollárig, a Brent pedig nem sokkal 63 dollár alá zuhant.
Az egyre olcsóbb olaj kifejezetten fájdalmas a nagy olajkitermelő országoknak (Oroszország, Irán, Venezuela) az olajbevételek visszaesése miatt.
A negatív hatások alól a világ egyik legnagyobb olajkitermelőjének és egyik legfejlettebb államának számító Norvégia sem vonhatja ki magát, mely szintén szenved a mélyrepülésben lévő olaj miatt. A norvég korona már 13 százalékkal értékelődött le az euróval szemben október eleje óta, és már közel hatéves mélyponton mozog az árfolyama.
Azonban a devizája leértékelődése mellett számos egyéb ponton érinti negatívan Norvégiát az olajár esése. Érdemes ott kezdeni, hogy az északi-ország olajkitermelése folyamatosan csökken, amit az árfolyam mostani mélyrepülése csak felgyorsított.
Amíg 2001-ben még 3,5 millió hordónyi olajat hoztak felszínre naponta, mára ez a mennyiség közel a felére, 1,8-1,9 millió hordóra esett vissza. Norvégia pedig ezen az alacsonyabb kitermelésen ér el egyre alacsonyabb bevételeket.
Ez pedig azért is kedvezőtlen, mert Norvégia legfőbb exportterméke az olaj, az exportbevételek több mint a feléért ez a nyersanyag a felelős.
Ezen túl az állami többségi tulajdonban lévő olajgigász, a Statoilnak is számos projektjét le kellett állítania. A vállalat három kitermelési projektet függesztett fel legalább 2015 közepéig az alacsonyabb profitabilitás miatt. Továbbá az új mezők utáni kutatások költsége is fokozatosan emelkedik, ami még nagyobb nyomást helyez az állami olajvállalatra. Emiatt számos beruházást és kitermelést állítottak le több tízmilliárd dollár értékben.
A norvég olajipar tehát folyamatosan igyekszik csökkenteni kiadásait, aminek a norvég munkaerőpiac issza meg a levét. Az olajiparban dolgozik ugyanis a norvég munkaerő túlnyomó hányada, és a beruházások leállítása miatt már nagyjából tízezer alkalmazott vesztette el a munkáját. Ez nagyjából a szektorban dolgozók 10 százalékának felel meg. A dolgozók már sztrájkok lehetőségét is kilátásba helyezték, arra az esetre, ha a kormány nem tesz valamit a jelentős méretű elbocsátások ellen.
A Statoil felől érkező pocsék hírek és a kedvezőtlen kilátások a cég részvényeinek teljesítményében is tükröződik. A Statoil árfolyama közel 40 százalékot zuhant az elmúlt fél évben, és hároméves mélypontra került.