45 milliárdot szórtak el a mobilszolgáltatók

Közel 45 milliárd dollárt, azaz több mint 12000 milliárd forintot költöttek el új frekvenciákra az Egyesült Államok mobilszolgáltatói a legfrissebb hírek szerint. Az óriási verseny, és egyben a hatalmas kiadás mögött az ügyfelek adatéhsége áll, amely az elkövetkezendő években még tovább nőhet.

Hatalmas árat fizettek az amerikai mobilszolgáltatók a Wall Street Journal beszámolója szerint csütörtökön zárult frekvenciatenderen. A 44,9 milliárd dolláros összeg nem csak a várakozásokat szárnyalta jócskán túl, de még a legutóbbi, 2008-as licitet is nagyban felülmúlta. Hét éve, amikor is az Apple iPhone-ja még csak egy éves szülinapját ünnepelte, a szolgáltatók csupán 19,1 milliárd dollárt költöttek frekvenciákra. Igen ám, de azóta az okostelefonok elterjedésével jócskán megnőtt az igény.

A 44,9 milliárd dolláros összeg ráadásul azért is elképesztőnek számít, mert az Egyesült Államok kommunikációs felügyelete csupán 10,6 milliárdos minimum bevételt irányzott elő. Ráadásul az elemzői várakozások nagy része is „csak” 10-20 milliárd dolláros költekezéssel számolt. A szakértők csupán elenyésző hányada számolt ennél magasabb összeggel. A Morgan Stanley felmérése szerint a befektetők csupán 3 százaléka tartotta elképzelhetőnek, hogy a 35 milliárd dollárt is elérheti az aukció összege.

Az aukció főbb részletei:

• A november 13-án indult licitálás 341 körön keresztül tartott, amelyen az indulók 44,9 milliárd dollárt ajánlottak fel a frekvencialicencek fejében.
• 27 társaság vett részt a licitben, köztük olyan nagyágyúk, mint az AT&T, a Verizon, a T-Mobile US és a Dish. Egyelőre azonban hivatalosan még nem tudni, hogy ki mennyit költött.
• Várakozások szerint az AT&T és a Verizon 15-15, a Dish 10, míg a T-Mobile US 4 milliárd dollárt költhetett el.
• Egyedül a Sprint maradt ki a licitből, az egyelőre még harmadik számú mobilcég ugyanis jelentős frekvenciakészlettel rendelkezik, aminek köszönhetően nem feltétlenül volt szüksége újabbakra.

Miért van szükség ilyen nagy kiadásokra?

Egyáltalán nem véletlen, hogy ilyen tolongás alakult ki a frekvenciákért, hiszen az elmúlt években jócskán megugrott a világ adatéhsége. Az aukció jól mutatja, hogy mekkora a nyomás a mobilszolgáltatókon. Az ügyfelek ugyanis egyre több videót néznek okostelefonjaikon keresztül, a zenehallgatásról és a képmegosztásról nem is beszélve.

Habár az elmúlt öt évre jellemző növekedést már nem várnak Észak-Amerikában a mobil adatforgalomtól, a 2020-ig előrejelzett ötszörözés még mindig elképesztőnek számít. Az Ericsson becslései szerint az évtized végére ugyanis közel 2000 petabyte lehet a havi adatforaglom a tengerentúlon a jelenlegi csaknem 400-zal szemben.

Forrás: Investor.hu

Mi az ára a súlyos kiadásnak?

Igen ám, de a nagy költekezésnek ára van, a két legnagyobb szolgáltató, az AT&T és a Verizon adósságának hízlalásából és egyes eszközeinek értékesítéséből teremtette elő a hiányzó összeget. Az AT&T egyáltalán nincs könnyű helyzetben, adóssága már most a kívánt szint felett tartózkodik, ráadásul jelenleg egy igen nagy volumenű felvásárlás is folyamatban van a cégnél, 49 milliárd dollárért készül megvenni a kábelszolgáltatással foglalkozó DirecTV-t.

Persze, ha vesztesek vannak, akkor győztesek is. Elsőre nyilván az amerikai polgárokra gondolhatunk a hatalmas állami bevétel révén. Jobban belegondolva azonban a mobilszolgáltatók költekezései a frekvenciák megvételével nem szűnik meg, a hálózatokat ugyanis folyamatosan építeni, fejleszteni kell. Tehát a történetből szintén profitálhatnak a hálózati eszközgyártók is, mint például a francia Alcatel-Lucent, amelyre már korábban is felhívtuk a figyelmet jelentős amerikai kitettsége miatt. Azóta az árfolyam folytatva az emelkedést 3 euró felett ragadt.

Alcatel-Lucent napi grafikon (Párizs) Forrás: AmiBroker, Investor.hu

Hamarosan újabb aukció jön!

A soron következő aukcióra sem kell sokat várni, a televíziós műsorszolgáltatók számára meghirdetett licitre ugyanis 2016-ban kerülhet sor.