Talán hamarabb is eljuthatunk oda, hogy reálisan beszéljünk az euró bevezetéséről, mondta az Origo kérdésére Németh Dávid. A K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint ha a költségvetési hiányt továbbra is fegyelmezetten tartjuk, az infláció tartósan alacsony szinten marad és sikerül az államadósságot tartósan csökkenő pályára állítani, akkor 2017-18 körül reális, hogy az euró bevezetéséről elkezdjünk beszélni.
Ezen kritériumok mellett még két évre be kellene lépni az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II) is, amelyet azért hoztak létre, hogy fenntartsa az euró és az ERM II-ben részt vevő országok nemzeti valutái közötti árfolyamok stabilitását. Úgy tartják, ha két évig stabil az árfolyam, nincsen vele különösebb gond – például nem értékelődik le jelentősen –, „akkor ez az árfolyam jó”.
Reálisan 2018 és 2020 között kerülhet a magyar gazdaság, a magyar állam abba a helyzetbe, hogy dönthessen arról, bevezeti-e az eurót, mondta a hét elején Rogán Antal a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A Fidesz frakcióvezetője szerint külön mérlegelés kérdése, belépünk-e az euróövezetbe, ám ennek pénzügyi feltételei akkorra teljesíthetők lesznek. Hétfői sajtótájékoztatóján már arról beszélt, hogy 2020-ra teljesülhetnek az euró magyarországi bevezetésének feltételei. Szerinte ezt akkor érdemes lesz majd megfontolni, mert úgy látja, az ország nem jól, hanem inkább rosszul járna, ha az eurót választaná a forint helyett fizetőeszköznek.
Kérdéses a kormány szándéka, hogy be akarunk-e lépni egyáltalán, hangsúlyozta Németh Dávid. A konvergenciakritériumok csupán technikai feltételek, a politikai szándék nélkül semmit sem érnek – ezek teljesülése nem jelenti automatikusan az euró bevezetését. A szakértő szerint a politikai szándék attól is függ, hogy az eurózóna mennyire lesz erős és a régióból más országok hogyan állnak a közös valutához – a szomszédos országok közül eddig Ausztria, Szlovákia és Szlovénia vezette be. Fontos kérdés az is, hogy mennyire lesz még szükségünk a saját monetáris politikánk fenntartására, ugyanis a Nemzeti Hitelprogramhoz hasonlót például nem tudtunk volna elindítani az eurózónában.
Konvergenciakritériumok
Nem lehet megmondani, melyik a jobb: lehet alul- vagy a felülértékelt egy deviza, de összességében a cél egy egyensúlyi árfolyam elérése, véli Németh Dávid. Ennek az egyensúlyi árfolyamnak a megállapítása sem egyszerű, hiszen több mutatótól, azok súlyozásától is függ – például munkaerőköltség, termelékenység vagy az árszínvonal romlása. Az elemző szerint 2014-ben körülbelül 300-305 forint lehetett ez az egyensúlyi szint az euróval szemben.
Ha az árfolyam alul- vagy felülértékelt, akkor az mindig feszültséget okoz valamelyik oldalon. A gyenge forint például kedvez az exportáló cégeknek, az importtal versenyző hazai vállalkozásoknak, tehát a termelő szektornak. Ugyanakkor a devizaadósoknak nem jó a gyenge forint – igaz, a forintosítással sokaknak segített az állam.
Ebben a kormányzati ciklusban nem tűzik napirendre az euró bevezetését, legalábbis ezt olvasta ki Rogán Antal szavaiból Török Zoltán. A Raiffeisen vezető elemzője szerint a következő ciklus elején lehet szó a közös valuta bevezetéséről, kérdés azonban, hogy ki lesz akkor hatalmon. Éppen ezért legkorábban a választások után, 2018 nyarán jelentkezhetnénk az ERM II-be, ahol két évet kell eltölteni, így a legkorábban 2021-ben lehet eurónk.
Török Zoltán is úgy látja, hogy a kritériumok teljesítésével nincs különösebb probléma, azokat reálisan 2018-ra teljesíteni tudja a magyar gazdaság, amennyiben nem változik addig az EU feltételrendszere.