Már régóta napirenden van valamilyen csődvédelem bevezetése. Kidolgozását a KDNP vállalta, a javaslat megkapta a családi jelzőt, de ennek ellenére minden adós kérheti majd a védelmet, ha teljesítőképessége már nem elég a tartozások rendezéséhez. Ha például nincs elég vagyona, ami felérne a tartozás összegével, és a jövedelme sem elég a törlesztő fizetéséhez. A javaslatot az idén fogadhatják el, és 2016-ban léphet életbe.
A csődvédelmet mindenki önkéntesen kérheti majd. Nem lesz kötelező, és a szerződéseken múlik, hogy mi lesz az esetleges kezesekkel: fizetniük kell-e, vagy sem – mondta Rétvári Bence, a KDNP alelnöke az Origónak. Nem lesz könnyű döntés. Ha valaki kéri ezt a segítséget, akkor a védelem egyben egy erős kontrollt is jelent. Kirendelnek egy vagyonfelügyelőt, aki a tanácsadás mellett ellenőrzi az adós kiadásait, és dönt róluk. Ez akár 5-10 évig is eltarthat. Addig nincs drágább utazás vagy lapostévé engedély nélkül.
De mi lesz, ha valaki külföldre szeretné küldené tanulni a gyerekét, mit szól ehhez a biztos? – kérdeztük az államtitkárt. Rétvári Bence szerint a tanulás kiemelt helyzetben lesz. Nem fordulhat elő, hogy valaki azért nem tud igénybe venni egy külföldi ösztöndíjat, mert a biztos nem engedi - mondta Rétvári Bence.
A törvénytervezet sávosan tartalmazza azt is, mekkora adósságot engednek majd el az egyes tartozások esetén. Rétvári Bence nem akart példákat mondani, mert még változhatnak a részletek, de arra lehet számítani, hogy a tartozások 20-50 százalékát nem kell majd visszafizetni. Persze lehetnek olyan elmaradások, mint a gyerektartás, ahol nem járhat kedvezmény. A legtöbbet azoknál a hiteleknél engedhetnek el, amelyek kockázatát már amúgy is kezelik.
Ahogy az államtitkár fogalmazott: a bankok most is nagy, 30-40 százalékos értéken adják át a tartozásokat, a faktoring cégek pedig a teljes összeget követelik az adóstól. Szerinte ezzel az adós és a hitelező is nyer.
A csődvédelem leginkább a devizahitelek elszállása óta téma, de a KDNP javaslata klasszikusan nem a fedezett hitelek problémáját orvosolja.
Rétvári Bence szerint normál működés mellett elő sem fordulhat olyan, hogy a jelzáloghitelek fedezete ne lenne elég a tartozásra. Ha egy lakáshitel bedől, akkor ez után is viszi a házat a bank, csak akkor jöhet a csődvédelem, ha az ingatlan értéke nem elég a tartozás fedezésére, és a maradékot nem tudja önerőből kifizetni az adós.
A devizahitelesek problémája akkor is létezett volna, ha a jelenlegi tervezet szerinti csődvédelem él a válság kitörése pillanatában. Rétvári Bence szerint is a családi csődvédelem azoknak jelentene segítséget, akiknek néhány millió forintnyi tartozásuk van, ám már ezt sem tudják fizetni.