Az AB határozata nem a jegybank, hanem a bíróság számára fogalmazott meg új feladatot, írja közleményében az MNB. A jegybank így megvárja az ügy kapcsán megszülető új bírósági ítéletet, amelynek egyelőre nem ismert a döntési iránya, indoklása. Az MNB továbbra is fellép a piacot jogsértően befolyásolni próbáló és megtévesztő hírek nyilvánosságra hozatala ellen.
Az MNB 2013 novemberében tiltott piacbefolyásolás miatt 3-3 millió forintra büntette a Napi.hu hírportált és a Napi Gazdaság Kiadót a 2013. október 16-án „Norvégia is figyelheti a Hernádi-ügyet” címmel megjelent cikk miatt.
A cikk szerint a norvég állami olajalap mérlegelheti 1,6 százalékos Mol-részesedésének eladását, a magyar olajtársaság vezetője elleni, horvátországi korrupciógyanú miatt. A cikk kitért arra is, hogy az olajalap részesedésének piacra dobása komoly eladói nyomás alá helyezhetné a Mol papírjait, ugyanakkor a döntés nem automatikus, az olajalapot kezelő norvég jegybank komoly vizsgálatának kell megelőznie, és nem egyértelmű, hogy hogyan viszonyulnak a Mollal kapcsolatba hozható korrupciós ügyhöz.
A cikket azonos tartalommal tette közzé a Napi.hu és a Napi Gazdaság aznapi száma. A Mol-részvények aznap hatalmas árfolyamesést szenvedtek el, az MNB pedig hivatalból piacfelügyeleti vizsgálatot indított.
A Napi.hu az MNB döntését bíróságon támadta meg, ám elutasították a portál keresetét. Ezt a döntést támadta meg a Napi.hu alkotmányjogi panasszal az AB-n. Az AB leszögezte: a támadott ítélet tévesen állapította meg, hogy az alaptörvényben foglalt szólás- és sajtószabadságra vonatkozó alapjogi érvelések és az AB határozataira épülő okfejtések a bírósági eljárásban nem vizsgálhatók.
Az AB közölte azt is, hogy a sajtótól elvárható magatartás mindenekelőtt a közölt információk valóságának ellenőrzésére vonatkozik, az elvárható gondosság követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az a sajtót az egyébként alátámasztott tények és összefüggések valósághű közlésétől elzárja.
A bíróságnak arról kellett volna döntenie, hogy a Napi.hu szerkesztési módja egyértelműen megtévesztő volt-e és kellő indokul szolgálhatott-e a szankcionálásra; miután ez nem történt meg, az AB a támadott ítéletet megsemmisítette. Az MNB közigazgatási határozatának újbóli felülvizsgálata a bíróság hatáskörébe tartozik.