A magyar bankrendszerben jelentős átrendeződés folyik, az elmúlt időszakban több tulajdonosi átrendeződés kezdődött és hat, kisebb jelentőségű kivonulás ment végbe, mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke az MTI-nek adott interjújában. A piaci torta, amin a bankoknak osztozkodniuk kell, jelentősen zsugorodott. A bankrendszer bevételei estek, ugyanakkor az állandó költségek lényegesen megugrottak, alapvetően a kormány intézkedései, a bankadó, a tranzakciós illeték miatt. Ebből következően néhány bank számára egyszerűen nincs hely a hazai piacon. Csak azok a bankok tudnak a jövőben életképesen működni, amelyek az üzleti modelljüket hozzá tudják igazítani az új piaci elvárásokhoz és a tulajdonosi stratégiához, véli a Bankszövetség elnöke.
2015 legfontosabb kihívása a magyar bankrendszer számára az elszámolási, a forintosítási és a fair bank törvényből adódó feladatok, állítja Patai Mihály. Ehhez csatlakozik a lakossági hitelezés új feltételrendszere, amit a jegybank már korábban meghirdetett. A három törvényből fakadó feladatok nagyon komoly operációs kihívást jelentenek a bankok számára, azonban a projektekkel minden bank jól halad, így tartani tudja majd az előírt határidőket.
Az elszámolás részleteiről és teendőiről minden ügyfél személyre szóló levelet fog kapni, a bankok pedig több csatornán keresztül tájékoztatják az ügyfeleket az általános információkról. Patai Mihály szerint nem valósak azok az utóbbi napokban elterjedt hírek, hogy ezek a banki feladatok nagymértékben megterhelik a pénzintézetek netbankjait. Az elszámolási feladat valóban nagy terhet jelent az érintett bankok számára, amik jelentős erőforrásokkal dolgoznak a törvény által előírt folyamaton, ugyanakkor mivel a fejlesztés jelenleg tesztrendszereken fut, így a napi folyamatokat, a netbanki rendelkezésre állást nem érintheti.
Kétségtelenül volt az országban egy költségvetési trendforduló, véli a Bankszövetség elnöke, aminek hatására látható lépések történtek az államháztartási stabilizáció irányába. Egyetértett azzal is, hogy lezajlott egy monetáris fordulat. Ennek két fő elemét támogatja Patai Mihály: a "türelmesen végig menedzselt" alapkamatcsökkentést, és a növekedési hitelprogramot, amit a japán és a brit jegybank mintájára hajtott végre az MNB.
A bankszövetség elnöke azzal azonban nem értett egyet, hogy gazdaságpolitikai fordulat is végbement volna. A gazdaság növekedésében nem látszik a fenntarthatóság, a hitelminősítők ezért is várnak az ország felminősítésével. A növekedés motorjai ugyanis az uniós források és az MNB növekedési hitelprogramja, nem pedig a vállalatok beruházásai, teljesítményük növekedése. A gazdasági szakértők emellett nem tartják megalapozottnak a szektorális adók tartós fenntartását, mert ezek eredetileg "krízisadók" voltak, és fennmaradásukig torzítják az egészséges piaci mechanizmusokat. Most az az igazi kihívás, hogy a monetáris politikában sikeres kamatcsökkentés és a növekedési hitelprogram eredményei tartósan, stabilan fennmaradjanak, véli Patai Mihály.