A kormány kereskedelmet érintő intézkedései – az élelmiszerlánc-felügyeleti díjak emelése, a vasárnapi zárva tartás, a veszteséges működés tiltása – hátrányosan érinti a multikat, ezért a költségeiket mindenképpen le kell faragniuk, ha továbbra is szeretnének Magyarországon maradni. A Spar után már az Auchan is franchise-rendszerben gondolkodik, az Aldi pedig újabb üzleteket nyitna, pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elemzése szerint túltelített az élelmiszerpiac, és emiatt naponta több mint 50 üzlet zár be.
Nyereséget az elmúlt években csak három lánc tudott felmutatni: a 2012-es és a 2013-as mérlegadatok szerint csak a Penny volt nyereséges mindkét évben, míg a Tesco 2012-ben, a Lidl pedig 2013-ban ért el pozitív mérleg szerinti eredményt. A többi lánc veszteségesen működik, ezt pedig 2017-től már tiltják a jogszabályok: ha idén és jövőre is veszteségesek lesznek, akkor 2017-től nem árulhatnak napi fogyasztási cikkeket, ez pedig gyakorlatilag bezárásra kényszerítené őket.
Első körben az elbocsátás és a létszámstop, a beruházások csökkentése jöhetnek szóba. Végső esetben pedig akár az áremelés is, bár erre rendkívül érzékenyek a fogyasztók.
A kormányzati döntések széles körben, sok kereskedelmi vállalkozást érintenek, de leginkább a hét legnagyobbat, mondta az Origónak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára külön kiemelte, hogy az egyes kereskedelmi láncok törekvéseit nem kommentálná. A CBA, a Coop és a Reál Élelmiszer franchise-rendszerben működnek, azaz különböző vállalkozások működtetik az egyes boltokat, így a veszteséges működés tiltása is csak az egyes vállalkozásokat érintik, nem a teljes franchise-rendszert.
A kormány stratégiai partnere, a Tesco hétfőn jelentette be, hogy februárban bezárja 13 boltját. Az elmúlt időszak jogszabályi változásainak hatására jelentősen megnőttek a Magyarországon működő kiskereskedelmi láncok működési költségei, továbbá a jövőben a jogszerű működés csak a nyereséges vállalatok számára lehetséges, írta közleményében a Tesco. Tehát azt kommunikálták, hogy a stratégiai partnernek a kormány intézkedései miatt kell boltokat bezárnia.
A Magyar Nemzet pénteki számában már arról írt, hogy további Tescókra kerülhet lakat. Értesüléseik szerint a februárban bezárni tervezett boltok mellett „további 31 olyan magyarországi egységet jegyeznek a láncnál, amelyek felett ott lebeg a megszűnés veszélye, mivel az úgynevezett üzemi eredményük ezen áruházaknak is tartósan negatív”. „Az anyavállalatnál felismerték: a boltokat nem az adóztatás vagy bármely kormányzati intézkedés miatt nem éri meg tovább üzemeltetni, hanem azért, mert a Tesco magyarországi vezetősége nem képes az üzleteket az adott helyen nyereségesen működtetni” – olvasható a lapban.
Az ügyben kerestük a Tesco sajtóosztályát, szűkszavú válaszukban azt írták, hogy továbbra is a hétfőn kiadott, a boltbezárásra vonatkozó közleményünkben leírtak érvényesek. Az a bejelentés pedig „kizárólag 13 bolt bezárására vonatkozik”. A magyarországi Tesco belső működésére rálátó forrásunk szerint a héten folyamatosan tűzoltás zajlott, és minden egyes dolgozót igyekeztek megnyugtatni.
A hétfőn bejelentett boltbezárás több mint 500 embert érint, velük jövő héten kedden kezdődnek az egyeztetések. Igyekeznek minden egyes dolgozónak állást találni: ez megvalósulhat az áruházlánc egy másik egységében, de akár másik céghez is kerülhetnek a munkavállalók, mondta korábban az Origónak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.
Több Spar-üzlet is lehúzhatja a redőnyt, írta szerdán a Hvg.hu. Információk szerint 9–12 boltra kerülhet lakat, de az üzletlánc ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Az ügyben kerestük mi is a Spart, de nem kívánták kommentálni a lap értesüléseit. A Spar helyzete azért is lehet érdekes, mert a Tescóhoz hasonlóan szintén óriási veszteséggel működött az elmúlt években, ráadásul az élelmiszerlánc-felügyeleti díjak megemelése miatt akár több mint a 20-szorosát is fizetheti a tavalyi díjaknak. Ezzel szemben Maczelka Márk, a Spar Magyarország Kft. kommunikációs vezetője a Magyar Nemzetnek már cáfolta a boltbezárások hírét, sőt, azt mondta, hogy új üzleteket nyitnak az idén – három fővárosi szupermarkettel és három benzinkúton működő egységgel bővül a hálózat.
„Az Auchan Magyarország Kft. tervei nem változnak, hosszú távra tervezünk Magyarországon” – válaszolta az Origó megkeresésére Dominique Ducoux, a cég vezérigazgatója. Vállalatunk jelenleg is értelmezi a jogszabályi előírásokat és magyarázatait, de mind a 19 áruházunk és a mellettük található 16 töltőállomás a jövőben is a lakosság rendelkezésére fog állni, tette hozzá.
Az Auchan is igyekszik alkalmazkodni a jogszabályi változásokhoz, hiszen Dominique Ducoux válaszában azt írja, hogy az e-kereskedelmi, a kis alapterületű egységek, vagy a franchise partnerségi lehetőségek már jó ideje foglalkoztatják őket. (A franchise-rendszer felé már a Spar is kacsintgatott korábban.) A vasárnapi zárva tartás miatt kevésbé aggódik a vezérigazgató, aki szerint az aznap kieső forgalom a hét többi napján részben eloszlik, de a forgalmuk egy részét el is veszíthetik – hiszen a vásárlók, akiknek vasárnap kell bármilyen oknál fogva vásárolniuk, csak az aznap nyitva tartó kereskedőket választhatják.
Az Aldi a kiskereskedelem jövőbeni működését lényegében újraszabályozó törvények elfogadása után sem kíván változtatni magyarországi stratégiáján, tudtuk meg a cégtől, amely hosszú távra tervez az országban. Az áruházláncnál nem várhatók boltbezárások, a vállalat tovább folytatja üzlethálózatának bővítését, a decemberben megnyitott 100. áruháza után idén újabb üzleteket kíván nyitni. A cég a közeljövőben mintegy 300 teljes, illetve részmunkaidős állás betöltésére várja a jelentkezőket.
A Lidl Magyarország jelenleg az új törvények várható hatásainak elemzését végzi, tudtuk meg a cégtől. „Mindent megteszünk azért, hogy mind a vásárlóink, mind a dolgozóink a lehető legkevesebbet érzékeljenek a megváltozott körülményekből” – írja a német hátterű üzletlánc. A Lidl nem tervezi boltok bezárását.
Megkerestük a Metrót és a Penny Marketet is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Minden egyes üzletlánc igyekszik saját magáról jó képet mutatni. A kiszivárogtatások, cáfolatok mind-mind az üzleti játszma részei, hiszen mindegyik lánc ugyanazokra a vásárlókra hajt, így érthető a helyezkedés.
„Ezek a lépések bevett fogások az üzleti világban: a piaci helyzettől függően mindenki próbál mérlegelni, alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Az intézkedéseket próbálják késleltetni, mérsékelni, hogy a legkisebb áldozattal járjanak. Egy dologhoz ugyanakkor mindegyikük ragaszkodik: a versenyképességük megőrzéséhez” – mondta Vámos György.
Ehhez a versenyképességhez pedig foggal-körömmel ragaszkodnak a multik, nem véletlenül, hiszen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elemzése szerint Magyarországon túltelített az élelmiszer-kereskedelmi piac, emiatt naponta átlagban több mint 50 üzlet zár be, írta az MTI. A kamara adatai szerint 2013-ban 16 098 új üzletet nyitottak és 20 874-et zártak be, 2014 első félévében 7899 új boltot létesítettek, és 9462 egységet szüntettek meg.
Az MKIK úgy becsüli, hogy a jövőben is nagyszámú élelmiszerbolt megszűnésével lehet számolni, ami egyaránt érinti a hazai és a multinacionális láncokat, kereskedőket. A kamara úgy látja, hogy a boltmegszűnés a hazai kereskedőket hatványozottabban fogja érinteni, tekintettel a jelenleg is meglévő versenyhátrányukra a multinacionális cégekhez képest.
A multik versenyelőnyei közé sorolják egyebek között a kedvezőbb méretgazdaságosságukból származó 5-10 százalékos árelőnyt, ráadásul a nemzetközi gyártókkal világszintű megállapodást tudnak kötni, ami forgalmuk mintegy 50 százalékát adja, és az ilyen beszerzés további 5-10 százalék árelőnyt biztosít számukra. Az elemzés szerint további versenyelőnyt jelent az is, hogy élni tudnak a beruházási és fejlesztési adókedvezménnyel, ebből olyan kényelmi szolgáltatásokat – például buszjáratok indítását – tudnak finanszírozni, amelyek növelik a hazai kereskedők versenyhátrányát.