A brutális vihar eseményei dióhéjban
11:00: Kisebb korrekció jött
10.38: Brutálisat zuhant a forint
Mit töröltek el most svájcban?
A svájci jegybank (SNB) 2012-ben határozta meg a ma váratlanul eltörölt, 1,2-es küszöböt az euró-svájci frank árfolyamra. Az intézkedés célja az volt, hogy az eurózóna krízise miatt menedékdevizaként funkcionáló svájci frank erősödését megfékezze a jegybank (az euró összeomlásától félő befektetők svájci frankot vásároltak, ezzel erősítették a devizát).Az intenzív erősödés még inkább beárnyékolta volna a svájci exportőrök kilátásait, ez pedig recesszióval és deflációval (azaz az árszínvonal tartós esésével) fenyegetve az alpesi gazdaságot.
A küszöb problémája viszont az volt, hogy a jegybank részéről folyamatos beavatkozást igényelt, az 1,2-es szint „védelme” miatt a jegybank folyamatosan devizavásárlásra és frank eladásra kényszerülhetett. A mérlege eközben folyamatosan duzzadt a megvásárolt devizával, a beavatkozások pedig folyamatos költségekkel jártak.
A svájci frank „erőssége” az elmúlt hetekben ugyanakkor ismét előtérbe került, hiszen az eurózóna stabilitását megint fenyegethetik a görög bizonytalanságok. Az eurót ráadásul az EKB intézkedései tovább gyengítik (azaz a svájci franknak elvileg erősödnie kellhet), megnehezítve a svájci jegybank dolgát, miután a Mario Draghi vezetésével az EKB az amerikaihoz hasonló eszközvásárlási programot hirdetett az eurózónában. A kritikák ellenére ugyanakkor a svájci jegybank nem adta jelét, hogy feladnák az egyre nehezebben védhető küszöbszintet, sőt, nemrégiben megerősítették szándékukat, hogy kitartanak az 1,2-es szint védelme mellett.
A jegybank mostani kommentárja szerint ugyanakkor a küszöb bevezetése óta eltelt időszak elegendő volt a svájci gazdaság és legfőképpen az exportőr cégek számára, hogy alkalmazkodjon a megváltozott környezethez, és bár a svájci frank még mindig valamelyest túlértékelt, az adminisztratív korlátra már nincs szükség. Könnyen lehet persze, hogy olyan erős nyomás alatt tartotta a piac jegybankot, hogy fenntarthatatlanná vált az 1,2-es küszöbszint.
Az SNB a küszöb eltörlése mellett igyekszik a kamatkondíciókat úgy módosítani, hogy még inkább csökkenjen a svájci frank vonzereje, mint menedékdeviza. Az alapkamat mértékét a korábbi -0,25 százalékról -0,75 százalékra változtatta, azaz a bankoknak a jegybanknál elhelyezett betéteire nemhogy nem fizet kamatot, hanem egyenesen levon belőle, amit a kereskedelmi bankok nyilvánvalóan áthárítanak az ügyfeleikre. A háromhónapos bankközi kamatlábra vonatkozó célsáv határait -0,25 és -1,25 százalékra módosította a korábbi 0,25 és -0,75 százalékról.
Nagy meglepetés volt
Az első piaci reakciók arról árulkodtak, hogy a piac számára hatalmas meglepetés volt a küszöb eltörlése, dacára az elmúlt hónapok folyamatos kritikáinak. Ennek tudható be, hogy hirtelen 1 alatt is megfordult az euró-svájci frank árfolyam, bár gyorsan vissza is pattant.
A folyamat megértéséhez szükséges látni, hogy azok a szereplők ugyanis, akik korábban arra számítottak, hogy svájci jegybank kitart az 1,2-es szint mellett, ennek közelében eurót vehettek svájci frank ellenében, a kockázatukat pedig olyan automatikus megbízásokkal fedezték, amelyek valamivel 1,2 alatti árfolyamon svájci frank vételekkel zárták a megnyitott pozíciót. Ez viszont rövid távon addicionális vételi erőt jelent, az újabb vásárlások pedig tovább erősítették a frankot, további, hasonló megbízásokat aktiválva. Ennek tudható be a dominószerű láncreakció, amit láthattunk a piacon.
Kérdéses, hogy hosszabb távon hol „nyugszik meg” frank árfolyama, de ez a szint jó eséllyel az 1,2-es küszöb alatt lesz, bár nem feltétlenül extrém, 1 alatti szinteken.
Mi lesz a magyar bankrendszerrel?
A devizahiteles-kérdés nyomán joggal merül fel, hogy milyen hatást gyakorol a bankokra a mai esemény. A svájci frank jelentős erősödése a hazai bankrendszert alapjaiban rengethetné meg, ha tavaly nem került volna sor a devizahitelek forintosítására. Bár az ügyfelekkel való elszámolásra csak a következő hónapokban kerül majd sor, ez a korábban rögzített 256 forint/svájci frankos árszinten történik majd. A bankok sem futják a devizamozgás kockázatait, hiszen a forintosításról szóló döntést követően a jegybanktól már megkapták a jelzáloghitelek átváltásához szükséges devizamennyiséget, így ezen a téren nincseken kitéve a piac ingadozásainak.
A bankrendszer így egy komoly tehertől szabadul meg, azonban a frank erősödése ehhez képest tompítottabb módon, de hatást gyakorol majd az operációjukra. A rögzített árfolyamon történő forintosításban nem érintett devizás személyi kölcsönök és gépjárművásárlási hitelek esetében (melyek volumene töredéke a jelzáloghitelekének) ugyanis a deviza erősödése a törlesztőrészletek emelkedését, és a nemfizetési hajlandóság romlását okozhatja, ami veszteségek forrása lesz a hazai bankok számára.
Nem véletlen, hogy az OTP árfolyama 3,6 százalékos esést mutat a Budapesti Értéktőzsdén.