„Társadalmi-gazdasági nézeteimet tekintve még mindig marxista vagyok” – jelentette ki Kalkuttában tartott előadásán a száműzött tibeti vezető. Mint mondta, elsősorban azért ért egyet a marxista eszmékkel, mert a szegények és gazdagok közti gazdasági különbség csökkentését ő is fontosnak tartja. „A kapitalista országokban egyre növekszik a gazdagok és szegények közötti szakadék. A marxizmus szerint törekedni kell a javak egyenlő elosztására. Ez számomra is nagyon fontos” – mondta.
Feltehetően a nevében kommunista kínai vezetésre utalva kijelentette: „sok marxista vezető ma kapitalistaként gondolkodik. Ez csak a motiváción, gondolkodásmódon, nézőponton múlik."
A dalai láma Indiát is kritizálta, különösen a nők és az alacsonyabb kasztokból származók elleni diszkrimináció miatt, ezzel együtt úgy fogalmazott, „India egy szabad ország”. Mint mondta, erre utal a közelmúltban megjelent, „Szabadság száműzetésben” című könyve is: „16 éves koromban menekülnöm kellett, elvesztettem a hazám és a szabadságomat (…) De Indiában teljes szabadságban élhetek” – mondta. (A 14. dalai láma, Tendzin Gyaco 1950-ben, Tibet kínai megszállásakor menekülésre kényszerült, azóta Indiában él). Megemlítette azt is, hogy „Indiában a muszlimok nagyobb biztonságban élhetnek, mint a síiták Pakisztánban”.
Tendzin Gyaco a kalkuttai Elnöki Egyetemen tartott előadását a 30 év alatti korosztálynak ajánlotta, akik nem feltétlenül ismerik a 20. század tanulságait. "Az előző század az erőszak évszázada volt. A mostanit a párbeszéd évszázadává kell tenni, ha békét szeretnénk. (…) A mai huszonévesek már a 21. század generációja, nektek kell minden erőtökkel és bölcsességetekkel fellépni az erőszak ellen.” Ennek elérésére többek között az atomfegyverek teljes betiltását és leszerelését javasolta, de hozzátette, ezt ő valószínűleg már nem fogja megérni.