Történelmi mélypontra zuhant csütörtökön a forint árfolyama a svájci frankkal és az euróval szemben is. A svájci jegybank elengedte a frank kezét, váratlanul eltörölte a három éve fenntartott 1,2-es euró-svájci frankküszöböt, pedig két nappal korábban még nem ezt kommunikálták. Három évvel ezelőtt a svájci jegybank 1,2-es árfolyamküszöböt határozott meg az euróval szemben, vagyis azt vállalta, hogy ha 1,2 alá erősödik a frank, akkor devizát vásárol (vagyis frankot ad el). Erre elsősorban a svájci gazdaság exporterejének megőrzése miatt volt szükség, hiszen ha a frank túlságosan erősödik, akkor a svájci termékek drágulnak külföldi piacokon.
A tartósan erős frank miatt rosszul járhatnak a nem jelzálogalapú devizahitelesek, hiszen ők továbbra is piaci árfolyamon fizetik a tartozásukat. Az összes tartozás alig 13 százalékáról van szó, mégis az adósok 43 százaléka számíthat a törlesztőrészlet drasztikus emelkedésére. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a svájci frank árfolyamának rendkívüli erősödése mintegy 250 ezer devizaalapú járműfinanszírozási szerződést érint, a szövetség várakozásai szerint a havi törlesztőrészletek összege nagyságrendileg az árfolyam elmozdulásának mértékével növekszik.
A forint beszakadása után a kormány igazoltnak látja az eddigi lépéseit, elsősorban a devizahitelek kivezetését. A svájci jegybank lépése megerősítette a kormány devizaadósságokat csökkentő törekvéseit, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az államadósságot ugyan alig érinti a frank árfolyama, de kiderült, ki lesz az Államadósságkezelő Központ új vezérigazgatója: Barcza György, a Napi Gazdaság jelenlegi főszerkesztője, akit korábban a Századvég vezető elemzőjeként ismerhettünk.
Ha már a devizahiteleseknél tartunk: a jegybank 80 millió forintot osztott szét az elszámoltatási törvény kommunikációjára. 17 nyertes szervezet fogja tájékoztatni a hiteleseket az eltörölt árfolyamrés és a jogtalan kamatemelések miatt visszajáró pénzekről.
A hét másik fontos eseménysorozata a kormány és a Tesco között kialakult pengeváltás volt. Első körben az üzletlánc közölte, hogy bezárja 13 üzletét. A lépést azzal indokolták, hogy a magyarországi Tesco hosszú távon, a változó kiskereskedelmi környezethez és vásárlói szokásokhoz igazodva működhessen. A Tesco szerint a jogszabályi változások legalábbis szerepet játszottak a döntésben.
A kormány (egész pontosan a Miniszterelnökség) szerint azonban a kereskedelemben életbe lépő jogszabályváltozások nem indokolják a Tescóban zajló leépítéseket. Az elbocsátások és a boltbezárások mögött sokkal inkább a társaság anyavállalatának gazdasági nehézségei állnak. A kormány önmérsékletre és igazmondásra szólította fel a Tescót. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ehhez annyit tett hozzá, hogy kínos a Tescora nézve, amikor a cég gazdasági nehézségeit másokra akarják kenni.
A kommunikációs háborúba mások is beszálltak: a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a Tesco kommunikációját, amiben a magyar kormányra hárítják át a boltbezárások felelősségét.
De nem mintha a vasárnapi zárva tartással a szakszervezetek egyetértenének. Népszavazást kezdeményez a Liga Szakszervezetek a Vállalkozók Országos Szövetségével a kötelező vasárnapi zárva tartás ellen, jelentette be Gaskó István, a Liga elnöke.
Közben felmerült, hogy a CBA megvenné a Tesco bezárandó boltjait. A cég kommunikációs igazgatója szerint a sajtó egy több mint egy évvel ezelőtti nyilatkozatán rugózik, CBA nem állította, hogy átvenné a Tesco áruházait.
Csehországban két nagy üzletet zár be a Tesco, száz ember munkahelye szűnik meg. A szakszervezetek segélyprogramot követelnek és sztrájkra készülnek. A Tesco gazdasági okokkal és átszervezéssel indokolja a boltbezárásokat.
A Praktiker nem szűnik meg és nem zár be boltokat, csak átalakul. Praktiker néven működnek tovább a Praktikerek Magyarországon. A barkácsáruházlánc tulajdonost váltott. A magyar Praktikereket a svájci Papag AG vette meg.
Vannak, akik mennek, vannak, akik jönnek. Három új amerikai beruházás érkezik Magyarországra, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, de a cégek nevét nem hozta nyilvánosságra. A befektetésekkel több mint 500 új munkahelyet teremtenek, a beruházások összértéke 15,5 millió dollár, azaz 4,17 milliárd forint.
Nem csak cégek, pénz is érkezik az országba. Összesen 343 millió euró, vagyis közel 109 milliárd forint nyeresége keletkezett Magyarországnak 2013-ban a gazdasági ki- és bevándorláson. Ennyivel többet utaltak ugyanis haza a gazdasági kivándorlók annál, amit a gazdasági bevándorlók elutaltak az országból.
Első fokon kártérítésre kötelezte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar államot. A soproni Vékony László annak megítélését kérte, hogy jogszerűen fosztotta-e meg őt a magyar állam dohánykereskedelmi engedélyétől a dohánytermékek kiskereskedelmének átalakítása során. Az államnak 15 ezer euró (4 millió 700 ezer forint) kártérítést kell fizetnie.
Nem lesz sok trafikos, aki kártérítésre számíthat, de ők valószínűleg megkapják. A trafiktulajdonosoknak ugyanis hat hónapjuk volt arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak. A határidők lejártak, így hiába az elsőfokú kedvező ítélet, alig több mint egy tucat trafikosnak van esélye, hogy pénzt kapjon az államtól.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága precedensjog alapján működik, az ítéleteken nagyon ritkán változtatnak, így rendkívül jó esélyei vannak azoknak a trafikkárosultaknak, akik beperelték a magyar államot.
A trafikosok rosszul jártak, a zugfőzdék viszont jól járhatnak. Januártól 50 liter 86 fokos pálinka után literenként 835 forint adót kell fizetnie annak is, aki csak saját fogyasztásra főzeti a pálinkát. Joó Zoltán szerint sokakat érzékenyen érint a pálinkafőzés ingyenességének megszűnése. A szakember szerint a törvényváltozás miatt a zugfőzdékben történő pálinkafőzés fog újra fellendülni.