Ha Magyarországon működne a normális ügymenet, a fizetős úthálózat kiterjesztését be sem vezették volna, mondta Wittinghoff Tamás. Azt ígéri, Budaörs polgármestereként mindent elkövet, hogy az M7-es bevezetője kikerüljön a rendelkezés hatálya alól, és ingyenes maradjon, de a korábbi tapasztalatok alapján nem számít sikerre. Pedig már érezhető a kormánypárti képviselők, polgármesterek lobbija, és formálódnak a szervezők szándékai szerint az 1990-es taxisblokádnál is ütősebbre tervezett országos demonstrációk. Ezek akár meg is roggyanthatják az elsejétől bevezetett, kaotikus megyematrica-rendszert.
Az új útdíjrendszer felülvizsgálatával a korábban ígért egy hónapot sem várják be – árulta el az Origo kérdésére Fónagy János. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arról már nem kívánt találgatni, hogy a ma még a fizetősök térképén szereplő szakaszok közül hány válhat ismét díjmentessé a felülvizsgálat eredményeként.
Nemrég még Fónagy János államtitkár volt az, aki nem értette a felháborodást amiatt, hogy a kormány fizetőssé teszi az M0-s egyes szakaszait, valamint a vidéki nagyvárosokat elkerülő autópálya-szakaszokat, hiszen szerinte ez a munkába járóknak havonta csupán pár gombóc fagyi árába kerül. „Ez jobb, mint évente 43 ezer forintot fizetni" – érvelt december közepén a javaslat mellett.
A felülvizsgálatra szánt szakaszok számát Gulyás Gergely az Origo kérdésére mintegy kéttucatra becsülte. Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős, fideszes alelnöke szerint körülbelül húsz olyan útszakasz van, „amely mint vitás kérdés merült fel". Arról, hogy ezek közül hányat vonhatnak vissza, úgy vélekedett: ez a kormány döntése lesz, de lát fogadókészséget a változtatásra.
A politikus élesen kritizálta az útdíjrendszer bevezetésének körülményeit is. Szombaton a Hír Tv P8 című műsorában azt mondta: „Hiába van egy döntésben elvi igazság, ha a végrehajtás idő hiányában vagy más okból nem jó, és ebben az esetben ez volt, az ilyen konfliktushoz vezet. És fölösleges dühöt okoz az állampolgároknak. Kár azt mondani, hogy itt minden jól történt."
Függetlenül attól, hogy a kormány felülvizsgálja-e a közeljövőben az intézkedést, illetve attól, hogy eredményesen lobbizik-e egy-egy polgármester, most még mindenkinek matricát kell venni az újonnan fizetőssé tett utakra.
Ha később mégis ingyenessé tennének olyan, a fizetős utak listáján most még szereplő szakaszt, akkor az a helyzet állhat elő, mint Borsodban, ahol helytelenül jelölték díjkötelesnek az M30-as Szirma és Felsőzsolca közti szakaszát. Emiatt a már megvásárolt matrica árát visszatérítik február végéig.
MSZP: ne büntessenek, kicsit se
Az MSZP hétfőn felszólította a kormányt, hogy január 31-ig se a büntetést, se az azzal járó igazgatási díjat ne vesse ki a fizetőssé vált utakon megyei autópálya-matrica nélkül autózókra. Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes szerint utóbbi, az 1500 forintos igazgatási díj jelzi, amit az autósoknak a kormány hibájából, a díjfizetés előkészítetlensége miatt kell fizetniük. A szocialisták egyébként felszólították Hende Csabát is, hogy lobbizzon, hogy a kormányülésen visszavonják a még épülőfélben lévő M86-os gyorsforgalmi út fizetőssé tételét.Nem az MSZP és nem Gulyás Gergely volt az első, aki a kormányoldalon a rendszer felülvizsgálatát, konkrét útszakaszok kivételét felvetette. Hende Csaba honvédelmi miniszter, Vas megyéből parlamenti mandátumhoz jutott képviselőként került kellemetlen helyzetbe, miután a Vas Népében szilveszterkor azt ígérte, hogy a megyében nem lesz fizetős útszakasz, ám kiderült, hogy mégis lesz.
Mire ugyanis az interjú megjelent, a kormány már közzétette a január elsejétől fizetőssé váló utak listáját, megyénkénti bontásban. E lista alapján viszont egyértelmű, hogy Vas megyében az M86-os Szombathely és Szeleste közötti szakaszára meg kell venni az 5 ezer forintos megyei matricát. Hende Csaba utóbb úgy nyilatkozott: „Semmilyen észérv nincs, tiltakozom a döntés ellen."
Megéri?
Abból, ahogy a régebbi ügyek – például a vasárnapi boltzár – alakultak, nagyon úgy tűnik, hogy Orbán Viktor nehezen fogad be új véleményeket, ha egyszer elhatározta magát. Még akkor sem, ha az ellenvélemény a kormányon belülről érkezik. Ha már a boltzárnál tartunk, az ötletet már a felvetése után ellenezte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hasztalanul. Az internetadó tervezete is komoly ellenkezést váltott ki a kormányban és a frakcióban, a miniszterelnök mégis csak a tiltakozások és a közvélemény-kutatások eredményei miatt hátrált meg.Veszprém megye – amelynek székhelyén februárban időközi választást tartanak – eddig is „olcsón megúszta" az útdíjügyet, hiszen az egész megyében mindössze egyetlen fizetős autópálya-szakasz van, az M7-es mintegy 3,5 kilométeres, Balatonhoz vezető része. Magát Veszprémet nem érinti fizetős szakasz – szemben más megyeszékhelyekkel, mint például Győr vagy Debrecen.
Kérdés, ennek politikai oka volt-e. Magyarán a Fidesz azzal próbál-e a – Navracsics Tibor uniós biztossá választása okán megüresedett parlamenti helyre – február 22-ére kitűzött időközi választáson szavazatokat szerezni, hogy békén hagyja az útdíjjal a veszprémieket.
Az időközi választáson induló Kész Zoltán szerint nem. A független jelölt az Origónak azt mondta, „nem lett volna értelme a még nem is kész 8-as főúton megszakításokkal 2-3 kilométerekre bevezetni a matricát". Ami a fizetős M7-est illeti, Kész Zoltán ezt is rossz ötletnek tartja. A Fidesz jelöltje, Némedi Lajos alpolgármester nem kívánt nyilatkozni az útdíjról.
Kövérnek legyenek hálásak Pápán?
Nem tudni, hogy a Veszprém megyei Pápán élők például hálásak legyenek-e városuk szülöttének, Kövér László fideszes házelnöknek, amiért nem kell fizetniük az elkerülő 83-as út használatáért. De ugyanez igaz a csornaiakra: vajon az ott született Áder János államfőnek volt-e köze ahhoz, hogy a Győr-Moson -Sopron megyei várost átszelő 85-ös és 86-os főutak sem kerültek rá a fizetős listára?
Az M7-es bevezetője a budaörsi úthálózat része, állítja a település polgármestere. Az M7-es kettészeli Budaörsöt, ha a lakók át akarnak menni a település egyik feléből a másikba, akkor használniuk kell az autópályát – mondta az Origónak Wittinghoff Tamás.
Ráadásul Budaörs és az ottani cégek rengeteg pénzt fektettek az autópálya fejlesztésébe, felüljárókat, hangvédő falakat építettek. Bővítették a világítását, sőt, a világítás költségeit Budaörs fizeti. Mindezek mellett a polgármester igazságtalannak tartja, hogy a budaörsieknek most még 5000 forintot kell fizetniük az út használatáért.
A megyematricákkal Wittinghoff Tamás szerint nincs probléma. A használatarányos útdíj igazságos, ha valaki csak az ország egy kisebb területén mozog, egy vagy két megyében, annak ne kelljen megvenni egy egész országra érvényes éves matricát. Az elkerülő utak és a bevezetők fizetőssé tétele viszont elhibázott és igazságtalan, mondja a polgármester. Különösen így, előkészítetlenül, gyakorlatilag egyik napról a másikra.
Tárnok polgármestere, Szolnoki Gábor korábban közleményben állt ki a megyematricák mellett. Az M7-es (korábban is fizetős) szakasza keresztülmegy Tárnokon, a település lakóinak eddig éves matricát kellett venniük, ha használni akarták, hogy eljussanak mondjuk Budapestre vagy Székesfehérvárra. A polgármester most az Origónak megerősítette korábbi véleményét, de hangsúlyozta, csak a megyematricát támogatja.
Ha az útdíjrendszer kiterjesztésére irányuló intézkedést sikerrel torpedózzák meg a jelentős befolyással bíró helyi vagy országos politikai szereplők, annak több negatív következménye is lehet. Egyrészt ez hivatkozási alapot teremtene más esetekben is a kormányzati intézkedésekkel szembeni fellépésre, mondván: múltkor is visszakoztak, miért ne tennék meg újra.
Másrészt – megalapozottságtól függetlenül – tönkreteheti egy ötlet végrehajtását, annak remélt politikai, társadalmi és gazdasági hatásaival együtt. Így volt ez például a Bajnai-kormány által a vasútreform részeként bevezetni kívánt szárnyvonalbezárásokkal 2009-ben. Akkor a helyi politikai érdekek mentén kötött kompromisszumok miatt végül jelentősen szűkült a bezárandó vonalak listája.