A ma életbe lépő döntés szerint az amerikai agrárvállalkozások szabadon szállíthatnak terményeket és mezőgazdasági felszereléseket Kubába, kisebb építőipari cégek pedig beszállhatnak privát kézben lévő ingatlanok felújításába, állami beruházásokban viszont továbbra sem vehetnek részt.
Feloldják a hidegháború alatt ismert COCOM-listához hasonló technológiai korlátozásokat is: mostantól amerikai cégek Kubába is exportálhatnak mobiltelefonokat, számítástechnikai eszközöket, köztük hálózati eszközöket is. Amerikai pénzintézeteknek szintén engedélyezik, hogy számlát nyissanak kubai bankokban.
Kuba gazdasága számára valószínűleg az amerikai turizmus korlátozásainak feloldása jelenti majd a legnagyobb előrelépést. Korábban mind az utazási irodák, mind magánszemélyek csak külön engedéllyel utazhattak Kubába. Szintén korlátozták az amerikaiak kubai hitel- és bankkártyahasználatát. Ezen a téren bizonyos korlátozások fennmaradnak, de a legtöbb amerikainak mától nem kell külön kiutazási engedélyért folyamodniuk, ha Kubába akarnak menni. Az amerikai utazási ügynökök és légitársaságok szintén külön engedély nélkül repülhetnek Kubába, és a szigetországba szervezett utakat amerikai biztosítótársaságok is biztosíthatják.
Az amerikai turisták korlátozás nélkül használhatják hitelkártyájukat. A hazatérő turisták kubai termékeket is behozhatnak az Egyesült Államokba, de csak 400 dollár határértékig, szeszesitalokat és dohánytermékeket csak 100 dollárig. A szivar és a rum Kuba fő exportcikkeinek számítanak, azonban az Egyesült Államokban a mai napig teljes importtilalom vonatkozott rájuk. A vállalati embargó továbbra is fennmarad, vagyis a termékeket csak magáncélokra lehet behozni. Az 50 éve érvényben lévő, szövetségi szinten elfogadott embargót csak az amerikai kongresszus oldhatja fel.
Bacak Obama amerikai elnök decemberben jelentette be, hogy megkezdik a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását, egy gazdasági-diplomáciai kiegyezés előkészítését Kubával. Ennek egyik első lépése az 50 évben érvényben levő embargó enyhítése, de Kuba is tesz gesztusokat. A közelmúltban, másfél éves titkos megbeszélések után Raúl Castro kormánya beleegyezett számos politikai fogoly, köztük az öt éve fogva tartott Alan Gross segélymunkás szabadon bocsátására, valamint egy az elfogott kémekre vonatkozó fogolycsere-egyezmény aláírására Amerikával.
A két ország közötti tárgyalás a jövő héten Havannában folytatódik, a megbeszélésen bevándorlásügyi kérdésekről tárgyalnak majd. A The Washington Times című lap értesülése szerint az amerikai-kubai kapcsolatok enyhülése miatt ugyanis egyre többen próbálnak kivándorolni Kubából, mivel úgy tartják, könnyebben juthatnak majd amerikai állampolrgársághoz vagy tartózkodási engedélyhez is.
A kiegyezés következő lépéseként az amerikai külügy a havannai amerikai nagykövetség újranyitását tervezi, emellett John Kerry amerikai külügyminiszter még idén Kubába látogatna. A havannai tárgyalásokat jelenleg Roberta Jacobson külügyi államtitkár vezeti, 1980 óta ő az első amerikai tisztviselő, aki kubai területre lépett.