Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A berlini kancellária már vészforgatókönyvet készített arra az esetre, ha a január 25-ére kiírt görög választásokon győz a Sziriza, írta a Bild német hírlap. A radikális baloldali párt győzelme súlyos problémákat okozhat az euróövezetben, mivel választási programjukban elutasítják a Brüsszel által elvárt megszorító intézkedéseket, valamint korábbi hiteleik visszafizetését.
A párt hatalomra kerülése esetén azt is elképzelhetőnek tartják, hogy Görögország kilép az euroövezetből, és az euró helyett újra bevezessék a görög drahmát. A Sziriza jelenleg a választás legnagyobb esélyesének tűnik, egy januárban közzétett közvélemény-kutatás szerint a baloldali pártot a választók 30,4 százalékát szerezné meg, míg a jelenlegi kormánypártot, a konzervatív Új Demokráciára csak 27,3 százalékuk szavazna.
Az állítólagos német vészforgatókönyv szerint amennyiben az új kormány leállítja a mentőhitelekhez feltételül előírt megszorító intézkedések végrehajtását, leállítanák az eddig folyósított támogatásokat. Görögország így biztosan elesne a hitel következő, 10 milliárd eurós részletétől.
Berlin arra is számít, hogy Görögország távozik az euróövezetből. Németország eddig az euróövezet egyben tartására törekedet, de olyan hírek is napvilágot láttak, hogy Angela Merkel német kancellár mégis elfogadná Görögország kilépését, írja a lap.
A német kormány a vészforgatókönyvről szóló híreket nem erősítette meg, a hivatalos álláspont szerint elképzelhetetlen, hogy Görögország kilépjen az euróövezetből. Marianne Kothe német gazdasági minisztériumi szóvivő szerint a "Grexit" (Görögország kivonulása) csak spekuláció, ami csak arra jó, hogy meggyengítse az euró árfolyamát. Az Európai Tanács szintén cáfolta az erről szóló híreket, közleményében azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy "a görög eurózóna-tagság visszavonhatatlan, és az euró nemhogy visszavonulóban, de terjeszkedőben van", hiszen idén Litvániában is bevezették.
Elemzők szerint egész Európában aggodalomra ad okot a görög kilépés lehetősége. Somi András, a KBC Equitas vezető elemzője ugyan nem tartja valószínűnek, hogy Görögország kilépjen az eurózónából, azonban ha ez megtörténne, az szerinte katasztrofális következményekkel járna, elsősorban Görögország számára. „A csőd nem elkerülhetetlen Görögország számára. A jelenleg vállalt adósságok kamatszintje lényegesen a piaci szint alatt van, és az elmúlt évek megszorító intézkedéseinek köszönhetően javultak a görög gazdaság kilátásai és az államháztartás helyzete. Mindezt felborítaná, ha a Sziriza végrehajtaná a választási programját.”
Jóval optimistább a görög kilépéssel kapcsolatban Artner Annamária, az MTA Világgazdasági Intézetének szakértője, aki szerint ezzel a döntéssel a németek és a görögök is jól járhatnak, azonban kérdéses, hogy technikailag ez hogyan lesz kivitelezhető, mivel az EU-s jog semmilyen módon nem szabályozza az országok kilépését az eurózónából.
„Az eurózónából való kilépésre nincsenek szabályok. Jelzés értékű az eurózóna megalkotóinak világlátására, a közös pénzben rejlő problémákkal szembeni vakságukra, hogy el sem tudták képzelni, hogy valaha valamely ország ki akar, vagy ki kell hogy lépjen a zónából” – mondta Artner Annamária.
„A maastrichti szerződés óta, amely megalkotta az Európai Uniót, minden tagállam vállalja a monetáris unióban való részvételét, vagyis azt, hogy majd egyszer bevezeti az eurót. Tehát, ha valamely euró-tagállam kilép az eurózónából, azzal az EU szerződése is sérül. Utólag természetesen meg lehet alkotni a kilépésre vonatkozó szabályokat. Sőt, meg is kell, mert Görögország csak az első, amelyik nem tud megfelelni a hozzá képest nagyon fejlett országokat is tartalmazó eurózóna követelményeinek, illetve ahol az ehhez szükséges áldozatokat a lakosság nem akarja eltűrni – vagyis amely számára hátrányos a közös pénz.”
A közgazdász szerint jelenleg Görögország fejlődésének gátja a közös valuta megtartása, ráadásul a görög összeomlás elkerülése hatalmas áldozatokat követel az eurózóna többi országától is. „A görög kilépéssel megszűnne a bizonytalanság, eltűnik az eurózónából való kilépésre spekulálás, s így a görög gazdaság már csak saját teljesítménye alapján (nem pedig bizonytalan euró-tagsága alapján) lenne megítélve. A „saját teljesítmény” tehát döntő. Itt a fejlesztés és fejlődés egyértelmű jeleinek kell látszania. Ugyanakkor ez csak egészen új típusú gazdaság- és társadalomszervezéssel lehetséges.”
Persze a saját valuta bevezetése inkább csak egy lehetőség lenne Görögország számára, ami komoly kockázatokkal is járna: „Már magának a régi-új pénznek a bevezetése is jelentős költségekkel, problémákkal jár, és kezdetben a tőkemenekülés, a bizonytalanság miatt jelentős válságra lehet számítani. Ezt a folyamatot csak határozott és megbízható gazdaságpolitika tudja gyorsan megállítani.”
Ami biztos, az az, hogy a kilépés a görög államadósságon nem segítene, és az államcsődöt készítené elő. „Mivel a görög gazdaság jelenleg nem teljesít jól, a drahma újra-bevezetése után szinte biztos, hogy hamar inflálódna a régi-új fizetőeszköz. Emiatt hasonló folyamat zajlana le Görögországban állami szinten, mint Magyarországon a lakossági devizahitelek bedőlésekor. Az állam euróban felvett hitelei a drahmához képest igen megdrágulnának, és végleg visszafizethetetlenné válna a görög államadósság.”
Artner szerint azonban jelenleg lehetséges, hogy Görögország még azzal járna jobban, ha lemondana az adósságai visszafizetéséről. „Újratárgyalás, átstrukturálás, részleges elengedés, más országtól, például Kínától való hitelfelvétel, révén menedzselhetővé is válhatna a költségvetés, miközben a saját pénz megnyitja a rövid távú egyensúlyjavítás, például exportnövelés lehetőségét.”
Somi András szerint azonban az euróárfolyam gyengítése mellett Görögország problémáit sem oldaná meg az államcsőd, csak egy csőd-spirálba vezetné be az országot. „Sok ország van, akik csődöt jelentettek, remélve, hogy tiszta lappal indulhatnak, de a tőke elmenekülése és az állam hitelképességének romlása miatt a gazdaságuk nem tudott talpra állni, és azóta többször újra csődöt kellett jelenteniük. Tekintve, hogy Görögország valós gazdasági teljesítménye gyenge, a gazdaságuk nagyrészt ma is EU-s mentőövökre épül, amelyektől ráadásul elesnének, ők is hasonló spirálba kerülhetnek.”
A már idézett német vészforgatókönyv szerint Görögország valóban elesne minimum egy 10 milliárd eurós hitelcsomagtól, ha nem folytatják a megszorító intézkedések végrehajtását – mivel ez is a Sziriza választási programjában szerepel, nehezen elkerülhetőnek látszik a görög államcsőd, és ezzel az euró kivezetése a baloldali párt győzelme esetén.
Az elemző szerint, ha a Sziriza kormányra kerülve nem áll el a megszorító intézkedések megtagadásától, a legvalószínűbb forgatókönyv akkor is egy kompromisszum lenne: Görögország eltekint a csődjelentéstől, cserébe Brüsszel csökkenti a jelenlegi kölcsönök kamatszintjét, és az euróövezetben tartja Görögországot.
Amiben Somi és Artner is egyetért, az az, hogy ha a Sziriza végrehajtaná a programját, az mindenképpen Görögország eurózónából való kilépéséhez vezetne. Bár az euró kivezetése hivatalosan nem szerepel a Sziriza választási programjában, az adósságok visszafizetésének megtagadása, újratárgyalása az egyik fő választási ígéretük.
Emiatt Somi szerint hiába nem akarja a Sziriza (legalábbis hivatalosan) kivezetni az eurót, amikor az adósság-visszafizetések megtagadása (amely az államcsőd egyik formája) szerepel a programjukban. „Ha ezt meglépik, az EU kényszerülne arra, hogy kizárják Görögországot az euróövezetből, különben az euró árfolyama elszabadulna, ráadásul más euroövezeti országok, mint Portugália vagy Spanyolország is kedvet kaphat a fizetés megtagadásához.”
„Mivel a kilépés sok kérdőjelet és nehézséget vet fel, a Szriza vezetői sem igen hajlanak e lépésre. Ha azonban a megszorítópolitikát elutasítják – és ezzel kerültek a népszerűség csúcsára Görögországban – akkor el kell hagyniuk az eurót is, hiszen az előbbi az utóbbi ára” – véli Artner. Szerinte az EU-nak sem feltétlenül érdeke, hogy Görögországra nyomást gyakoroljon, eltántorítva a Szirizát tervezett politikájától, hiszen a baloldali párt még mindig a kisebbik rossz Görögországban.
„Ha a Syriza nem akarja elveszíteni az arcát, és ezzel a görögnek a baloldali politikába vetett hitét, akkor ki kell vezetnie Görögországot az euróövezetből. Ha ettől fél, akkor fel kell adnia eddigi irányvonalát. Ekkor azonban nagy az esély rá, hogy a társadalmi elégedetlenséget a szélsőjobboldal, például az Arany Hajnal fogja majd vitorlájába.”
