Hatalmas tévhitek vannak a nyugdíjakkal kapcsolatban. Például sokan azt hiszik, hogy az állami nyugdíjat a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó öt év fizetése alapján kalkulálja ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, mondja Sebestyén András nyugdíjszakértő. Ám az igazság az, hogy az öregségi nyugdíj kiszámítása minden 1988. január 1-je után megkapott bejelentett bruttó jövedelem alapján történik. A nyugdíjszámítás bonyolult, és sokan csalódottak lesznek nyugdíjasként, amikor a postás kiviszi az első nyugdíjukat – véli Sebestyén András.
Szintén makacs tévhit, hogy nem kell félretenni a nyugdíjas éveinkre, mert majd az állami nyugdíj elég lesz. Holott 35 évvel ezelőtt négy aktív keresőre jutott egy nyugdíjas, 2015-ben pedig négy dolgozó tart el három nyugdíjast. A jövőben, 2050-ben várhatóan 1,5 dolgozónak kell eltartania egy nyugdíjast.
Az Origónak nyilatkozó nyugdíjszakértő szerint ma a nyugdíjhoz közel állók jelenlegi átlagbérük 80 százalékára számíthatnak öregségi nyugdíjként, viszont a mai 30 és 40 éves korosztály jó, ha a fizetése 30 százalékát kézhez kapja majd. Ráadásul a folyamatos nyugdíjkorhatár emelések miatt 70 éves korban lehet majd nyugdíjba menni. Idős nyugdíjasként fizetésünk 30 százalékából megélni elég szomorú jövőkép – mondja Sebestyén András.
Az állami nyugdíjból a mai 40-50 évesek sem fognak már megélni: aki most 40 évesen 15 ezret félre tud tenni, az nyugdíjasként 15 éven át 60-78 ezer forinttal tudja megtoldani majd állami nyugdíját.
Összesen 51 Excel-tábla 586 500 cellája alapján számoltunk – mondta az Origónak Deák Ferenc István, a Grantis ügyvezető igazgatója. A kalkulátoron 3,5 hónapon át hat ember számos biztosítótársasággal egyeztetve dolgozott. A különböző nyugdíjbiztosítási termékek lejárati összegei és várható járadékai nem egy sima képlettel, hanem egyenként 20-30 lépéses algoritmussal lettek kiszámolva.
A Nyugdíjbiztosítás.com kalkulátorán az Aegon, az Allianz, az Ergo, a Generali, a Viennalife, az Union, a Groupama Garancia, az NN, az Uniqa, a Signal, a CIG Pannónia és a MetLife biztosítótársaságok nyugdíjbiztosításai hasonlíthatók össze a Magyar Nemzeti Bank ajánlásához illeszkedő formában.
Amíg ki nem fejlesztettük a 23 nyugdíjbiztosítás teljes számítási logikáját, nem gondoltuk, hogy - azonos hozamszintet feltételezve - ekkora eltéréseket mutat majd a kalkulátor, mondja Sebestyén András.
Ha egy 32 éves munkavállalót nézünk, aki a nettó 200 ezres fizetésének 10 százalékát, azaz havi 20 ezret tesz félre a nyugdíjáig, akkor a számára legkedvezőbb és legelőnytelenebb ajánlat között a lejárati összeg tekintetében közel 8 millió forintos különbség van.
Egy magasabb, nettó 400 ezer forintot keresőnél, aki havonta 40 ezer forintot spórol a nyugdíjas éveire, 16 millió forintot is el lehet bukni egy rossz választással – mondja Sebestyén András.
Sokan spontán választanak nyugdíjbiztosítást. Pedig érdemes tájékozódni, mert egy nem megfelelő szerződéssel akár egy ház ára is elúszhat nyugdíjas éveinkre. A Nyugdíjbiztosítás.com portál összehasonlító kalkulátora arra használható, hogy életszerű feltételek mellett a piacon lévő nyugdíjbiztosítások közötti drasztikus különbségekre rámutasson. Az életszerűség érdekében a kalkulátor számol például azzal is, hogy egy-egy évben nem érkezik befizetés a szerződésbe – mondta a szakértő.
Három olyan nyugdíjszerű megtakarítási forma van, amire állami támogatás vehető igénybe. Az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) és a nyugdíjbiztosítás. Az önkéntes nyugdíjpénztárak az erre szakosodott pénztárak és bankok termékei, míg a nyesz főként banki termék, a biztosítóknál pedig nyugdíjbiztosítást lehet kötni. Mind a három termékre 20 százalék adókedvezményt lehet igénybe venni.
Az amerikai modell még megmenthetné a magyar nyugdíjrendszert - véli Deák Ferenc István, a Grantis ügyvezetője. A szakember az Origónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az úgynevezett vállalati nyugdíjalapok segítségével 20-30 év alatt rendet lehetne vágni.
Ennek lényege, hogy a dolgozók pénzét befektetési alapkezelők gyűjtik: bruttó bérük után a fizetésük egy részét ezekbe az alapokba fektetik. Hasonlít a magánnyugdíjpénztárakra, csak itt minimális az állami befolyás, és üzleti alapon működnek – tette hozzá Deák Ferenc István. Ehhez viszont komoly kormányzati döntés szükséges.