Reáláron 5-6 százalékkal drágább az áram mint 1996-ban - derül ki az Energiaklub tanulmányából, amely az elmúlt 20 év változásait vizsgálja.
A villamos energia árának összetevői átrendeződtek 2003 óta, az áfa mértéke nőtt, a rendszerhasználatért fizetett díjaké viszont csökkent. A változásokkal a legtöbbet a magyar állam nyert, a legtöbbet pedig az energiaszolgáltatók veszítettek - mondta el Penger András, az Energiaklub projektvezetője.
A rezsicsökkentést 2013-2014-ben döntően az energiadíj csökkenése tette lehetővé. Ez a csökkenés az olcsóbb import arányának emelkedésének volt köszönhető.
2002 és 2008 között viszont folyamatosan emelkedtek az árak, gyorsabban, mint a környező országokban. A legmagasabb nominális árat 2012-ben, a legmagasabb reálárat 2010-ben kellett fizetni. A magyar villamosenergia-szolgáltatás 2012-re vásárlóerő-paritáson az egyik legdrágább lett Európában.
Az áfa 2003 óta 12 százalékról 27-re emelkedett. Az Európai Unió országai közül Magyarországon terheli a legmagasabb forgalmi adó a villamos energiát. A lakossági villamos energia reálárának emelkedését 43 százalékban az áfa, 39 százalékban az energiadíj, 11 százalékban a rendszerhasználati díjak, illetve egyéb pénzeszközök növekedése okozta, 7 százalékban pedig a megújuló energiák támogatása.
Az áramárnak a rendszerhasználati díjakat nem tartalmazó része, azaz a villamos energia díja 2012-ig az infláción felül emelkedett, majd ezután csökkent, mintegy 23 százalékkal. A rezsicsökkentés során a villamosenergia-ár csökkentésének forrása 51 százalékban az energiadíj volt, 20 százalékban a rendszerhasználat, 19 százalékban az áfa és 10 százalékban külön pénzeszközök. Így a szolgáltatók és rendszerüzemeltetők, valamint az állam - forgalmi adó formájában - nagyjából azonos pénzösszegtől estek el.
A villamos energia ára sosem csak a piaci mechanizmusok, hanem politikai döntések alapján alakult ki - mondta el Penger András.