Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tegnap már részletesen beszámoltunk arról, hogy mit is jelentett be Orbán Viktor az EBRD-vel és az Erste vezérével közösen tartott sajtótájékoztatón. Ehhez képest nagy változás nincs az összképben, miszerint a bankok terhei jelentős mértékben (éves szinten akár 60 milliárd forinttal) csökkenhetnek. Az OTP, az Erste, vagy a Raiffeisen részvényei valóságos szárnyalásba kezdtek a bejelentés hatására, a jó teljesítmény ráadásul még ma is kitart.
A legnagyobb magyar bank részvényei a tegnapi mélységek óta már 13 százalékkal emelkedtek, az Erste 7, a Raiffeisen pedig 11 százalékkal. Tisztességes hozam ilyen rövid idő alatt. Lássuk, hogy minek köszönhető mindez?
A magyar bankokra 2016-tól a korábbi 0,53 százalék helyett 0,31 százalékos különadó kulcs lesz érvényben, ami 2017-től tovább csökken 0,21 százalékra, utána pedig fokozatosan az EU-ban megfigyelhető szintekhez konvergál. Ez igen jelentős teherkönnyítésnek felel meg, ráadásul a bankoknak nem a 2009-es, hanem a 2014-es mérlegfőösszegre vetítve kell befizetni majd az adót. Ami szintén piacbarát lépésnek számít, hiszen így a bankoknak nem egy korábbi, idejétmúlt helyzet szerinti (a mostaninál sok esetben magasabb) adóalaphoz kell rögzíteni a befizetést.
Durva becsléssel kiszámolható, hogy a bankadó ilyen formában történő csökkentése részvényenként nagyjából 500 forinttal emeli meg az OTP részvények reális árfolyamát (ha azt feltételezzük, hogy korábban a befektetők a bankadó változatlan szinten maradásával számoltak a távoli jövőben is), nem véletlenül emelkedett tehát két nap alatt közel ekkora mértékben az árfolyam. A befektetők meglehetősen gyorsan beárazták a jó híreket. Tették ezt persze az Erste és a Raiffeisen esetében is, bár a két banknál a magyar operáció súlya sokkal kisebb, mint az OTP-nél, ezért a csoportszintű valós értékre is értelemszerűen kisebb hatást gyakorol az adóváltozás.
A számszerűsíthető hatásokon túl a bejelentésnek egy másik fontos üzenete is volt a befektetők felé. A kormány békülékenyebb hangot ütött meg egy eddig lépten nyomon terhelt szektorral szemben, amiből többen talán arra következtetnek, hogy újabb jelentős veszteségeket a jövőben már nem kell lenyelniük a bankoknak. Ez pedig éppen elég lehet ahhoz, hogy a vállalati szegmensben amúgy egyre szebb növekedésekre képes szektorban (köszönhetően persze részben a jegybanki programnak), a lakáspiac és jelzáloghitelezés várható felfutásával karöltve javuljon a magyar bankok befektetői megítélése.
Ennek a folyamatnak az első jelei már látszanak, hiszen egyre több elemzőház emelte meg OTP-célárát. A brit Barclays meglepően gyorsan reagálva már nem semlegesnek látja az OTP részvényeket, hanem egyenesen szereti azokat, felülsúlyozást javasol az ügyfeleinek. Könnyen lehet, hogy hamarosan a többiek is csatlakoznak majd, támogatva a bankrészvények már eddig is impozáns árfolyam emelkedését.
A grafikon alapján egyébként 4500 forintig „szabad” az út az OTP előtt, aztán ha a magaslati levegőt megszokja az árfolyam, akár az 5000 forintos korábbi csúcsokat is célba vehetné a részvény. Technikailag legalábbis ezek a fontos szintek, melyek elérését egyébként a szektortársakhoz képest alacsony értékeltség is támogat. „Egyedül” az orosz-ukrán helyzet húzhatja keresztbe ezeket a számításokat, hiszen a háborúban érintett országok mindegyikében van leánybankja az OTP-nek, melyek profitkilátása a feszültségek fokozódásával egyre csak romlik.
