1200 titkosszolgálati dolgozót is érint a Buda-Cash Brókerház botránya, amelynek során a cégnél a múlt héten évtizedes csalássorozatra derült fény – értesült az Origo kormányzati körökből. Úgy tudjuk, a titkosszolgák pénze a szintén érintett Honvéd Egészségpénztárban van, amely a DRB-bankcsoportnál vezette a számláját.
Információink szerint a kormány jelenleg arra koncentrál, hogy kezelje a kialakult helyzetet, és egy csoportba gyűjtse a károsultakat. Példaként említették a függetlenként, de kormánypárti támogatással február 22-én megválasztott abaújszántói polgármester esetét, akinek a települése több mint 100 millió forintot veszített el.
Forrásunk szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogyan lehet az, hogy a Buda-Cash érdekkörébe tartozó szövetkezeti intézetek egy nap alatt megkapták a bankká váláshoz szükséges zöld utat. Az érintett szövetkezetek 2013-ban, a szövetkezeti hitelintézetekről szóló törvény idején alakultak át pénzintézetté.
Fontos részlet, hogy ez akkor történt, amikor Áder János köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek a törvényt, és az Országgyűlés még nem fogadta el másodszorra a jogszabályt. A korábbi szövetkezeti hitelintézetek pedig ez alatt a pár nap alatt alakultak át bankká. Éppen emiatt az MSZP is Áder Jánoshoz fordult, és azt kérik, hogy tisztázza a szerepét az ügyben.
Mint arról az Origo is beszámolt, az MNB átfogó helyszíni vizsgálata súlyos hiányosságokat tárt fel a Buda-Cash működésében, a jegybank 2015. február 24-én azonnali hatállyal felfüggesztette a befektetési vállalkozás engedélyét, felügyeleti biztost rendelt ki, és büntetőfeljelentést tett a nyomozó hatóságnál.
A biztos jelenlegi adatai alapján a Buda-Cash jelentős volumenű értékpapírral nem tud elszámolni a (vele azonos tulajdonosi körbe tartozó) DRB-bankcsoport tagjai és további befektetői felé. Ennek oka, hogy a gyanú szerint a befektetési vállalkozás meghamisította az ügyfeleinek küldött kimutatásokat.
A Honvéd Egészségpénztár március 3-án délután rendelt el kifizetési tilalmat – állt a HE honlapján. Az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert a pénztár érintett a DRB Bank ügyében. A tilalom a további intézkedésig, de legfeljebb 180 napig tart, és vonatkozik a más pénztárakba történő átlépésre, a pénztárból való kilépésre és a tagi követelésekre is.
A DRB-bankcsoport kisbankjainak tevékenységi engedélyét szintén március 2-án vonta vissza a jegybank. A csoport négy kisbankból áll (DRB Bank, ÉRB Bank, BRB Bank és DDB Bank). A kisbankok engedélyét azért vonták vissza, mert a velük szembeni követelések meghaladják az eszközeik értékét.
Egyébként a jegybank után a Budapesti Értéktőzsde is felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház kereskedelmi jogát, rögtön két jogcímen is, hiszen az MNB mellett a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) arról tájékoztatta a BÉT-et, hogy felfüggesztette a Buda-Cash klíringjogát, azaz a cég semmilyen pénzügyi műveletet nem végezhet.
A Magyar Nemzeti Bank alelnökének becslése szerint tízezernél is több ügyfél lehet érintett a Buda-Cash gyanús ügyleteiben. Olyan ügyfél is van, akinek a vesztesége a tízmilliárd forintot is meghaladhatja. A cég nem tud elszámolni értékpapírokkal az ügyfelek felé, a velük közölt adatok nem valósak a gyanú szerint. Windisch László százmilliárdos nagyságrendűre teszi a brókerház által okozott kárt.
Az MNB alelnöke másfél évtizedes visszaélés-sorozatra gyanakszik. A hasonló cégeket ötévente ellenőrzik, így történt ez a Buda-Cash esetében is. Ezeken a felülvizsgálatokon a cég mindig átment. A következő ellenőrzés idén lett volna esedékes, de a kerek öt évet nem várta meg az MNB, előbb kezdtek vizsgálódni a társaságnál.