„Ha megszólalnak a szirénák, mi nem fogunk menekülni, nekünk már mindegy lesz” – mondta az Origónak egy a kalocsai piacon dolgozó nő a paksi bővítés kapcsán. Szerinte a titkosítások miatt nem lehet bízni abban, hogy biztonságosak lesznek az új blokkok. Kalocsa a paksi erőmű tőszomszédságában fekszik, az uralkodó szélirány miatt egy esetleges atombaleset során először ide érne el a sugárszennyezés a nagyobb városok közül.
Az imént idézett nő nincs egyedül a véleményével: bár a kalocsai polgármester, Bálint József szerint a kalocsaiak többsége elfogadná a paksi bővítést, az általunk megkérdezett helyiek viszont inkább aggódnak miatta. A bővítés kivitelezői állítják, az erőmű üzemzavar esetén is minimális, a háttérsugárzásnál is kisebb sugárszennyezést okoz a városban. Ennek ellenére többen aggódnak, egészségi kockázatoktól tartanak, csupán annak örülnek, hogy a bővítés részeként megépül egy új Duna-híd.
Kalocsán kedden Bálint József kalocsai polgármester a paksi bővítéssel felelős kormánybiztossal és a paksi bővítést kivitelező projektcég vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatót.
Bálint József arról beszélt, a kalocsai önkormányzat támogatja a két új paksi erőműblokk megépítését, és erről szeretnék meggyőzni a lakosságot is. A bővítésért felelős kormánybiztos, Aszódi Attila a hétfői rendezvényen elmondta, a bővítésről a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás keretében közmeghallgatást terveznek, amelyet egy 41 településre kiterjedő tájékoztató körút fog megelőzni.
A tájékoztatás során feltehetően az erőművel kapcsolatos aggodalmakat próbálják majd eloszlatni. Ahogy a rendezvényen elhangzott, a Paks II. az eddiginél korszerűbb, harmadik generációs, úgynevezett nyomottvizes erőmű (a fűtőelemek nagy nyomású víznek adják át energiájukat) lesz, a szerkezet megépítésénél fokozottan ügyelnek a biztonságra. „A tárgyalások során 11 600 biztonsági szempontot fogalmazott meg a magyar fél, ezek mind részei a szerződésnek – mondta Aszódi Attila. – Az erőmű fel lesz készítve extrém helyzetekre, a szerkezetnek ki kell bírnia földrengést, viharokat, vagy akár azt, ha egy utasszállító repülőgép rázuhan.”
További biztonsági szempontoknak kell megfelelni a bővítés környezetvédelmi engedélyeztetése során. A legkomolyabb környezeti hatást az erőmű hűtése okozza majd, amelyhez az új blokkal is a Duna vizét fogják használni. Ez Aszódi elmondása szerint mérhetően, de a törvényi határérték alatt fogja felmelegíteni a Dunát.
„A mai szabályozások szerint a Dunába visszaengedett hűtővíz nem lehet melegebb 30 foknál. Ezt tartani fogjuk” – mondta Aszódi Attila. Mint mondta, a Duna paksi szakasza átlagosan 8 fokot melegedhet.
A sugárzás mértéke Aszódi szerint most is minimális, és ezen a Paks II. sem változtat majd. A jövőben várható klímaváltozás azonban okozhat még zavarokat – Aszódi szerint elképzelhető, hogy a jövőben szükség lehet egy, a folyótól független hűtőrendszer építésére is.
„A két új blokkot kettős fal védi majd, a belső fal a sugárzástól védi a környezetet, a külső pedig a belső falat védi a sérülésektől” – mondta. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint jelenleg a sugárzás elhanyagolható mértékű Pakson, a természetes sugárzás sok más városban, például Székesfehérváron jóval magasabb, mint az erőmű 30 kilométeres körzetében, ahova Kalocsa is tartozik.
A helyiek ennek ellenére nem nyugodtak. Az Origónak többen arról beszéltek, nem örülnek a bővítésnek. „Nem hiszem el, hogy nincs hatása Kalocsán a sugárzásnak, kérdezzenek csak körbe, miféle betegségek gyakoriak itt” – mondta egy fiatalabb férfi (a későbbi válaszolók viszont nem tudtak tipikus kalocsai betegségekről). Szerinte ezek a problémák a bővítés után csak súlyosbodni fognak. Többen megkérdőjelezték a bővítés gazdaságosságát is. „Én inkább a megújuló energiát támogatom, szélerőműveket, napelemeket” – mondta egy nő.
Mások az esetleges balesetektől tartanak: Pakson az uralkodó széljárás északnyugati, vagyis Paksról egy baleset esetén hamar Kalocsára fújná a szél a sugárzó anyagokat. Egy középkorú férfi szerint aggodalomra ad okot a szerződés körüli titokzatoskodás, szerinte minden biztonsággal kapcsolatos ígéret ellenére sem tekinthető biztonságosnak egy olyan beruházás, amiről a helyiek meg sem tudhatják, hogyan született a döntés.
Egy asszony a piacon az Origónak arról beszélt, a helyiek mindennapi életét sokszor befolyásolja az erőmű közelsége, havonta egyszer például próbariasztásokat tartanak, de ezt már megszokták, ezért is keltett nagy aggodalmat, amikor 2012-ben kisebb műszaki hiba miatt megszólaltak a szirénák.
„A közelben termelünk zöldségeket, ezekből évente egyszer bevásárolnak az erőmű munkatársai, hogy ellenőrizzék, nem sugárfertőzött-e. Eddig mindig egészségesnek ítélték” – mesélte. Bár a bővítés híre aggodalommal tölti el, mint mondja, nem fognak elköltözni, hiszen a munkája és a családja is Kalocsához köti.
Az Origónak nyilatkozó helyiek közül csak egyvalaki mondta azt, hogy örül a bővítésnek, például azért, mert felépülhet a Paks-Kalocsa híd. Civil szervezetek már évek óta kampányolnak azért, hogy a Duna két partján fekvő városok között híd épüljön. A téma a paksi beruházás kapcsán ismét előkerült, az ötletet tavaly februárban Paks polgármestere, Török Ferenc is támogatta.
A keddi sajtótájékoztatón a hídról nem esett szó, elhangzott azonban, hogy a szerződés értelmében a projekt 40 százalékába magyar vállalatok be tudnak szállítani. A híd megépítését a közelmúltban pontosan azért követelték többen, mert az lehetőséget biztosítana a Duna mindkét partján működő cégeknek, munkavállalóknak, hogy részt vegyenek az építkezésekben. A napokban Aszódi Attila a Paksihirnok.hu-nak azt mondta, „ha van egy híd, akkor ezt a feladatot lehetőség van a Duna bal és jobb partja között megosztani, ennek következtében a kormány kifejezetten támogatja a híd megépítésének a lehetőségét.”