Brókerbotrányok és áldozatok

A Quaestor-üggyel csúcsosodott ki a botrány

Az elmúlt hetekben több független brókercéggel kapcsolatos botrányról, bedőlő bankról hallhattunk. A hatóságok több százmilliárd forintos hiányról beszélnek, ami számos kérdést vet fel mind felügyeleti, mind befektetői oldalról. Úgy tűnik, cégek, egyéb intézmények és magánszemélyek tízezreit károsították meg rossz üzleti döntések és feltételezhető csalások során. De ha már bajba kerültünk, akkor mit tehetünk, legyen szó magán vagy céges megtakarításról, befektetésről? Számíthatunk-e kártalanításra, és ha igen kitől, és milyen mértékben?

Sajnos a magyar lakosság pénzügyi tudatossága és tájékozottsága még mindig nagyon gyerekcipőben jár, a minket körülvevő és ránk zúduló befektetési, pénzügyi ajánlatokról kevés vagy nem elégséges információval rendelkezünk, illetve nem vagyunk elég körültekintőek a termékleírások és döntések terén. A most felfüggesztett és felügyeleti hatáskörbe utalt cégek mindegyike 15-20 éves múltra tekint vissza, mondhatni megbízhatónak tűntek, de mégis óriási különbségek vannak a cégek között. A Buda-Cash botrány egyértelműen bűncselekmény, a sikkasztás és lopás kategóriába tartozik. A Quaestor esetében szintén folynak a vizsgálatok, ott rossz üzleti döntésekről, illetve egy hatalmas, 150 milliárd forintos fiktív kötvénykibocsátásról van szó. A felügyeleti szerv ezek mellett a Questor esetében is feltárt egyéb szabálytalanságokat.

A sajtónyilatkozatokon túl eddig érdemi tájékoztatás az MNB részéről nem történt, az említett brókercégek ügyfelei – legyenek azok cégek vagy magánszemélyek – továbbra is nehéz napokat élhetnek át, és a felszámolás alá vett cégektől, illetve a BEVA-tól remélhetnek vagy épp nem remélhetnek kárpótlást.

A lavina elindítója Forrás: MTI/Sallmayer Gábor

Hogyan zajlik a banki ügyfelek kártalanítása?

Vegyük sorba azon fontos elemeket, amelyek támpontot adhatnak számunkra a kártalanítási eljárás során.

A Buda-Cash botrány kapcsán a tulajdonosokhoz köthető DRB bankcsoport (négy hitelintézet tartozik ide) esetében a bankoknál elhelyezett pénzekre az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítást fizet az alábbiak szerint:

• A kártalanítás a névre szóló (a betétes adatait tartalmazó) betétek után magán és jogi személyeknek egyaránt jár.
• Az egyéni vállalkozó jogilag elkülönül a magánszemélytől, azaz ugyanazon személy ilyen jellegű bankszámlái és betétei - a betétbiztosítás szempontjából - külön betéteknek minősülnek. Tehát ha valaki magánszemélyként és egyéni vállalkozóként is rendelkezett számlával adott banknál, számláira egyenként vonatkozik a kártalanítás maximális összege.
• A kártalanítás betétesenként és egy hitelintézetre összevontan legfeljebb 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeg (jelenleg kb. 30,4 millió Ft), és az OBA 20 munkanapon belül kártalanítást fizet az ügyfél részére a hitelintézet fizetésképtelensége miatt.
• Ha egy betétes több bankban helyezi el pénzét, akkor a biztosítás külön-külön is érvényes, azaz mindenütt biztosítottá válik 100 ezer euróig. Ha tehát két bankban volt pénzünk, és mindkét bankban elérte betétünk a 30 m Ft-ot, akkor ebben az esetben kb. 60 m Ft az OBA kötelezettség.
• A biztosításba beletartozik a folyószámlára befizetett tőkeösszeg, a lekötött betét, a vásárolt banki értékpapír, biztosított kötvény stb. és azok esedékes kamatai is, de maximum 100 ezer euró erejéig.

A fent említett DRB bankcsoport esetében mintegy 70-80 ezer ügyfélről (magánszemély és jogi személyek is) van szó, és az ő esetükben beindult már a kártalanítás kifizetése is összesen kb. 102 milliárd forint értékben. Ebben az esetben a károsultaknak semmi teendőjük nincs, csak figyelni a tájékoztatást és az OBA által megküldött értesítő levelet. A kifizetés pedig többféle módon történik: az alacsonyabb összegeket általában postai készpénzfelvétellel, kiküldött OBA kártyával vagy megbízott, úgynevezett ügynökbankon keresztül lehet felvenni. Cégek, szervezetek, egyéni vállalkozók és magasabb összegű kártalanítások esetén ugyancsak ügynökbankba irányítják a károsultakat.

A Quaestor-üggyel csúcsosodott ki a botrány Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Mire számíthatnak a brókercégek ügyfelei?

A 3 brókercégnél felmerült lehetséges veszteségek leginkább a kisbefektetőket érinti, és más kártalanítási kategóriába esik. Ilyen esetekben a Befektető-védelmi Alap lép be a képbe, viszont hosszabb és bonyolultabb a kártalanítási folyamat. A bajba került mindhárom befektetési szolgáltató (Buda-Cash, Hungária, Quaestor) a BEVA hatáskörébe tartozik. Kártalanításra azon befektetők számíthatnak (jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság és természetes személy), akik az adott szolgáltatóval érvényes szerződést kötöttek

• értékpapírszámla és ügyfélszámla vezetési szolgáltatásra,
• értékpapírok adásvételére,
• értékpapír letéti őrzésére és letétkezelésére,
• portfóliókezelési tevékenységre,

és a szerződés alapján a befektetési szolgáltató a károsult nevén nyilvántartott vagyont (értékpapír, számlapénz) nem tudja kiadni. Ez utóbbi egy nagyon fontos kitétel. A BEVA rossz üzleti döntésből származó kárra nem térít. Tehát ha szabályosan kibocsátott Questor kötvényünk van, és az elvesztette értékét, de a kötvény megvan, birtokunkban van, akkor annak korábban becsült magasabb értékét vagy névértékét a BEVA nem fizeti ki. Más a kérdés az ún. fiktív kötvényeknél – amelyekre a Questor nem rendelkezett felügyeleti engedéllyel –, itt a hatóságok egyelőre a befizetés és a pénz leemelésének formáját értelmezik. Alapvetően a folyószámlára utalt pénzről van szó, amit a brókercég jogosulatlanul leemelt, vagy az ügyfél szándéka – ha a fiktív kötvényhez kapcsolódóan is – a brókercég számára történő hitelnyújtás volt, és egyfajta ráutaló magatartással egy hozamígéret fejében gyakorlatilag hitelt nyújtott a cégnek. Ez azért lényeges, mert az előbbi esetben a BEVA valószínűleg kártérítést kellene, hogy fizessen, utóbbi esetben ez korántsem biztos. Megjegyezzük, a kötvényállomány után (mind a szabályos, mind a fiktív) a Quaestor BEVA díjat sem fizetett az intézménynek.

Az ügyfélnek jeleznie kell a kárigényeit

A BEVA kártalanítási eljárása azzal veszi kezdetét, hogy a bíróság a problémás befektetési szolgáltató felszámolását elrendeli. A felszámolást elrendelő végzésnek a Cégközlönyben történő közzétételét követő 15 napon belül a BEVA a kártalanítás lehetőségéről közleményben tájékoztatja az érintett befektetőket, amelyet a honlapján és az MNB által üzemeltetett közzétételi honlapon tesz közzé (https://www.kozzetetelek.hu). Fontos kiemelni, hogy BEVA általi kártalanítás megállapítása és elszámolása csak a károsult befektető kérelmére történik. Ezt az igényt mindeképp nyújtsuk be, ha károsultak vagyunk. Ehhez rendelkezésre áll egy ingyenes formanyomtatvány, melyet kitöltve és a követelés alapjául szolgáló szerződést mellékelve kell eljuttatni a BEVA-nak.

A BEVA a kártalanítást pénzben nyújtja. Ha a kártalanítás értékpapír után jár, összege az értékpapírnak a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kerül kiszámításra. A kártalanítási feltételek fennállása esetén a BEVA - befektetőnként és összevontan – legfeljebb 20 ezer euró összeghatárig fizet kártalanítást. Az euróban meghatározott összeghatárnak forintra történő átszámítása a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. A kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint felett rész kilencven százaléka. Tehát egy 3 millió forintos követelés esetén összesen 2,8 millió forintnyi BEVA kártalanítás várható. A BEVA legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül köteles elbírálni a benyújtott kártalanítási igényt, illetve annak eredményéről tájékoztatni a károsultat. Ha minden rendben van, akkor a BEVA köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított 90 napon belül történő kifizetéséről.

A teeendőket összegezve tehát mindenképp jelentsük be igényünket, amennyiben a fenti esetekben megkárosítottak minket vagy cégünket. A felügyeleti szervek vizsgálatai most is tartanak, érdemes ezek oldalát is naponta felkeresni, és a pénzügyi szaksajtót olvasni hozzá. Nem kérdés, hogy komoly bűncselekmények történtek, és a szabályozás olyan problémái kerültek felszínre, mely komoly átalakításokat eredményezhet (erre javaslatait az MNB már meg is tette). Felmerül a felügyelet (mind pénzügyi, mind fogyasztóvédelmi) felelőssége, a belső nyilvántartások, illetve fogyasztói/befektetői tájékoztatás mennyire volt etikus és átlátható.

Az Üzletrész.hu „Brókerbotrányok áldozatai – gyakorlati teendők cégeknek is” címmel ingyenes előadást rendez 2015. március 25-én reggel 8 órától, melyre Önt is sok szeretettel várjuk, ha ügyfele a cikkben említett cégeknek, vagy egyszerűen tájékozódni szeretne a kártalanítással kapcsolatos legfrissebb információkról, gyakorlati teendőkről. A részvétel regisztrációhoz kötött. Ehhez kattintson ide, vagy töltse ki ezt az űrlapot: