Mire számíthatnak a beragadt befektetők?

Rengetegen érintettek

Három cég, becsülhetőleg 300 milliárd forintos hiány. Egyelőre ezek a brókerbotrány ismert részletei. Offshore szereplők, pénzüket vesztett cégek és kisbefektetők, az MNB által kihelyezett biztosok által irányított cégek. Veszélyben az egész pénzügyi szektor? Korántsem. Az Üzletrész Direkt szerdai rendezvényén az Investor.hu befektetési szakértője, Kovács Karád tartott előadást a Buda-Cash és a Quaestor ügyei kapcsán a gyakorlati tudnivalókról.

A Buda-Cash és a Quaestor közepes szereplőnek számítanak a brókercégek között, az utóbbi egyre inkább visszaszoruló, a Hungária Értékpapír kifejezetten kicsi. Az átlagos megtakarítói mércével viszont hatalmas összegekről van szó, és több évtizede épülő bizalmi folyamat remegett meg. A nyilvántartások meghamisítását sokan eddig elképzelni sem tudták. Mit tegyen ilyenkor egy cég vagy magánszemély (kártalanítás szempontjából nincs különbség), ha az említett intézményekben volt befektetése? Várjon, lépjen perközösségre, mit kell kitölteni és beküldeni?

Kovács Karád, az Investor.hu befektetési szakértője Forrás: Origo

Kovács Karád kiemelte, a lakosság körében a preferált befektetési forma még mindig a bankbetét, de hozamtöbbletük miatt jó ideje a kötvények, állampapírok, befektetési alapok iránt is nagy az érdeklődés, a vállalkozások és a lakosság körében egyaránt. A Buda-Cash a maga 3,9 százalékával a hetedik a brókerpiaci rangsorban, 148 milliárd forint az éves forgalma, de a határidős piacon vezetőnek számít a 25 százalékos részesedésével. A Quaestor a tőzsdei forgalom szerint kis szereplő, alig 1 százalék, a határidős piacon 4 százalék a részesedése, ám 2007-től kezdve leginkább a lakossági megtakarításokra fókuszált. Ami a harmadik botrányérintettet, a Hungária Értékpapírt illeti, nagyon pici cég, ahol mégis milliárdos hiány bukott ki ebben a hónapban, a vezetői jelenleg is előzetes letartóztatásban vannak.

Folyamatos bővülés a Buda-Cashnél

A Buda-Cash csaknem 20 éve működik, de idén februárban 10-15 év hiányosságaira derült fény. Már a 2000-es évek elején is halmozódhatott veszteség a cégben, csak mivel csődöt akkor nem jelentettek, vélhetőleg inkább előre menekültek. Az lehetett a stratégiájuk, hogy kozmetikázzák a kimutatásokat, későbbi tranzakciókon keresztül tüntessék el a veszteségeket, amelyek így egyre csak halmozódtak, 2004-re már 20 milliárd forintos hiányról szólnak a sajtóértesülések. Ennek dacára folyamatosan terjeszkedtek, új irodákat nyitottak, a cégcsoport is növekedett. Beléptek a takarékszövetkezeti piacra, 2007-ben már jelentős vagyonkezelésről számolhattak be, magas hozammal. Ám a januári svájci jegybank által eltörölt árfolyamküszöb az utolsó szöget is beverte a koporsóba. A tekintélyes visszaélések pontos forgatókönyve nem ismert, minden bizonnyal sok ember munkája kellett ahhoz, hogy mindez ennyi éven át ne bukjon ki. A BEVA általi kártalanítás 2015. március 27-étől indul a kárigények bejelentésével, emelte ki Kovács Karád.

Rengetegen érintettek Forrás: Origo

Szövevényes kapcsolatok

A Quaestor-ügy fontos részlete, hogy valójában hatalmas cégstruktúráról beszélünk, méghozzá pókhálószerűen kiterjedt, bonyolult kapcsolatrendszerről. A tranzakciók át- meg átszövik egymást, és nagyon nehéz követni, ki kinek a tulajdonosa. Az anyavállalat a számos céget birtokló Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt., ennek fő tulajdonosai Tarsoly Csaba és felesége, illetve március közepéig az volt liechtensteini Insula Management Establishment is 55,4 százalékkal. Március 16-a óta azonban ezt a szerepet a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. vette át, ráadásul úgy, hogy a jegyzett tőkét követelések konvertálásával több mint kétszeresére, 4,5 milliárdról 9,7 milliárd forintra emelte. A tulajdonosváltás eredménye lehet, hogy a körtulajdonlás erősítése a Quaestor Hrurira által kibocsátott kötvények értékét tovább erodálhatja, és bármilyen későbbi kifizetést reménytelenné tehet.

Feneketlen kutak

A „Quaestor-kötvényeket” a Quaestor Hrurira bocsátotta ki, melyeket a lakosság és a vállalatok a Quaestor Értékpapír Zrt.-től vásároltak meg. Az ebből befolyt összeget a cégek közötti hitelszerződéseken keresztül juttatták el az anyavállalathoz és a többi céghez, ráadásul a legtöbb esetben rossz megtérülésű eszközökbe fektették a pénzt. Igazi értékteremtés nem folyt, a Quaestor csoport cégeinek többsége nem termelt nyereséget. Kicsit az az ember érzése, mondja Kovács Karád, hogy a cégcsoport tagjainak többsége feneketlen kútként viselkedett. A kötvénykibocsátás egyre inkább egyfajta pilótajáték képzetét keltette.

A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a Quaestor csoport esetében is az ügyfeleket és a felügyeletet megtévesztő nyilvántartási rendszer állhatott fenn. Az MNB szerint jelenleg mintegy 30 ezer olyan ügyfele lehet a befektetési szolgáltatónak, aki rendelkezik Quaestor-kötvényekkel, és ezen ügyfeleknél van mind az 58 milliárd legálisan (a felügyelet által jóváhagyott) kibocsátott Quaestor-kötvény, valamint a maradék 152 milliárd forintnyi fiktív kötvény is. Az ügyfélpanaszok alapján kirajzolódik, hogy ők általában fájóan hiányos tájékoztatást kaptak. A problémájukat tehát tetézi a nagyon komoly fogyasztóvédelmi hiba is.

Rengeteg a kérdés Forrás: Origo

Háromszor annyi a fiktív kötvény

Probléma, hogy egyelőre nem lehet tudni, a megkárosított ügyfelek közül ki rendelkezik fiktív kötvénnyel, ki vásárolt valósat. Valószínű, hogy az egyes ügyfeleknél kifejezzetten mindkét típusból van. Azt a felügyelet által foglalkoztatott jogászcsapat fogja eldönteni, milyen arányban veszik figyelembe a kártalanításnál a fiktív és az engedélyezett kötvényeket. Jelenleg annyi mondható el, hogy három fiktív értékpapírra jut egy valós.

A BEVA 20 ezer eurós összeghatárig kártalanít. Aki fiktív kötvényekkel rendelkezik, olyan helyzetben van, mintha a befektetési szolgáltatónak pénzeszközt adott volna át, majd nem kapott volna érte értékpapírt, emelte ki Kovács Karád. Így az MNB álláspontja szerint ezekre az esetekre is vonatkozhat a BEVA-kártalanítás. Ha valaki valós kötvényekkel rendelkezik, a teljes összeget kockáztatja: kötvényei értéke a jövőben akár a nulla forint felé is konvergálhat, ha a Hrurira csődbe jut. De BEVA-védelem akkor is jár, ha a cég kimutathatóan megkárosította az ügyfeleit.

Hogyan tovább?

Összességében tehát ahol felügyeleti biztos van, a vizsgálatok intenzíven folynak. A Buda-Cash esetében a felszámolást bejelentették, itt a BEVA oldaláról letölthető adatlapot kell beadni. A kártalanítás nem automatikus, azt kérni kell. Az említett cég esetében annak feltérképezése zajlik, hogy mennyi pénz és milyen értékpapírok vannak meg. A meglevő értékeket ügyféltulajdonosi azonosíthatóság alapján kiadják, ugyanakkor ha az adott értékpapírtömegre az ügyfélkövetelés nagyobb a tényleges készletnél – tegyük fel, 10 ezer darab MOL részvény lenne letétben, de az ügyfelek számláin 100 ezer darab a követelés –, akkor ismereteink szerint arányos leosztás alapján történik a kielégítés. A hiányzó pénzösszegek és értékpapírok esetén lép be a BEVA maximum 20 ezer euróig.

A Quaestor esetében többször hallottunk öncsődről, de úgy tűnik, egyelőre máig nem került valós csődvédelem alá sem az Értékpapír, sem a Hrurira. A Quaestornál egyik cégcsoporttag iránt sem indult felszámolási eljárás. Nagy a zavar, ismereteink szerint a cég a március 18-án lejárt kötvényeinek ellenértékét sem fizette ki a kötvénytulajdonosoknak, a számlák nem hozzáférhetők. Az MNB a fiktív kötvényeseknek BEVA-kártalanítást javasol, de gyakorlati szempontból rengeteg még a tisztázatlan kérdés. Valószínű, hogy itt is felszámolási eljárásra kerül sor.

Mire figyeljünk a jövőben?

Tény, hogy az elmúlt években növekedett a befektetői bizalom, és ezt a pozitív folyamatot most nagy pofon érte. Kovács Karád szerint beletelik még jó néhány hónapba, amíg a piac kiheveri. Összességében pozitívum, hogy nem jellemző a pánikszerű pénzkivételi roham. Ez ugyanakkor úgy gondoljuk, nem is lenne indokolt. Az ERSTE Bankkal kapcsolatosan felröppent legutóbbi hírek megítélésünk szerint is teljesen irreálisak.

Fontos tudni, hogy vannak megbízható, prudensen működő szolgáltatók is a magyar befektetési piacon. A szigorodó felügyeleti szabályozás eredménye a tisztulási folyamat, még ha sajnos jelentős lakossági károkba került is. Azok a szereplők, amelyek nem részesei ennek a viharnak, most megerősödhetnek.

Kovács Karád elmondta, ha befektetésben gondolkozunk, továbbra sincs száz százalékos biztonság. Annyit azonban megtehetünk és meg is kell tennünk, hogy körültekintően tájékozódunk. A terméktájékoztatókat alaposan át kell olvasni, amit nem értünk, annak utána kell nézni. Így sok olyan csapdát kerülhetünk el, amelyekbe most beleestek a befektetők.