Az, hogy a könyvkiadó nehéz anyagi helyzetben van hosszabb ideje ismert volt a szakma előtt, a csődvédelem ténye - sajtóértesülések alapján - tegnap került nyilvánosságra.
Az MTI úgy tudja, hogy az Ulpius-ház tulajdonosi taggyűlése Viczián Andrást bízta meg az ügyvezetői feladatok ellátásával, ő azonban nem kívánt nyilatkozni.
A csődvédelem nem jelenti azt, hogy a cég fizetésképtelen lenne, ez a jogi formula arra ad fizetési haladékot a bajba jutott vállalkozásoknak, hogy időt nyerjenek, és a hitelezőivel megegyezve tudja racionalizálni majd újrastrukturálni a működését.
Sajtóhírek szerint az Ulpius-házat korábban felépítő és irányító Kepets András is ezzel a szándékkal adta át az operatív irányítást az új ügyvezetőnek.
Alapesetben a csődvédelem 120 napos haladékot jelent, ez azonban a körülmények függvényében változhat. A hivatalos tájékoztatás szerint az Ulpius-ház a Bíróság további döntéséig nyert időt. A csődvédelem ideális esetben úgy is végződhet, hogy a cég zavartalanul folytatja a működését.
"Nem könyvszakmai rendszerhibáról beszélünk, nem egy láncreakció kezdetét látjuk" - mondta az MTI-nek - hangsúlyosan magánvéleményként, nem pedig hivatalos álláspontként - Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója.
Arról, hogy a könyvszakma az Ulpius mostani helyzetétől függetlenül is vékony jégen jár, többször is írtunk már.
Az Ulpius-ház igazi self-made kiadóként lett sikeres az utóbbi másfél évtizedben. Az 1998-ban alapított cég 2002-ben az év kiadója lett, az utóbbi időben pedig kimondottan bestsellerek és botránykönyvek kiadására specializálódott, miközben agresszíven bővítette a saját terjesztői hálózatát.
Az elmúlt években a cég egyik "nagy dobása" A szürke ötven árnyalatának megjelentetése volt, amit piaci pletykák szerint 200 ezer példányban nyomtattak ki. A cég legutóbb leadott mérlege 2013-ra vonatkozik: ezt az évet a vállalat másfélmilliárdos forgalom mellett 120 millió forintos adózás előtti eredménnyel zárta.