Az adatokat hivatalosan csak szerdán hozzák nyilvánosságra, de tartalmát már hétfőn sajtóreggelin ismertette Markus Beyrer, az üzleti szövetség vezérigazgatója.
Markus Beyrer elmondta, hogy Magyarországgal kapcsolatban az volt az egyik fontos megállapítás, hogy a vállalkozói körök nagyon lassúnak találják az üzleti környezet javulását, valamint aggódnak amiatt, hogy a bérek emelkedése nem a termelékenység növekedését tükrözi. Kedvező ugyanakkor a visszhangja annak, hogy Magyarországon javult a közpénzügyek helyzete. Magyarországról a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) tagja a BusinessEurope-nak.
A Reformbarométer szerint a Magyarország számára megfogalmazott országspecifikus ajánlások közül hármat minősítenek rendkívül fontosnak, és ezek egyikében sem látnak előrelépést.
Ezen ajánlások közül az első a stabil, kiegyensúlyozottabb és áramvonalasabb adórendszer kialakítása a vállalatok számára, beleértve a torzító hatású ágazati adók kivezetését.
A második a célzott, aktív munkapiac-politikai intézkedések erősítése, azon belül egyebek közt a közmunkarendszer felülvizsgálata, illetve annak megfontolása, hogy emeljék a munkanélkülieknek járó juttatások jogosultsági idejét.
Hasznos, de nem elsőrendű fontosságú ajánlásnak minősítették a pénzügyi intézmények adóterheinek a csökkentését, amely területen egyelőre szintén nem regisztráltak előrelépést. Fontos ajánlásként említették azokat a költségvetési intézkedéseket, amelyek az adósságcsökkentést célozták. Ezen a területen kielégítő előrelépésről számoltak be.
Az idei Reformbarométer számos ponton fogalmaz meg elégedetlenséget az európai mutatókkal kapcsolatban is. Így például kitér arra, hogy az EU gazdaságának a teljesítménye még ma is 0,2 százalékkal elmarad a válság előtti, 2008-as szinttől, miközben az Egyesült Államok gazdasága immár 8 százalékkal meghaladta azt. Eközben Kína gazdasága 64 százalékkal, az indiai gazdaság 48 százalékkal bővült.
Kínában a foglakoztatottankénti termelékenység 2001 és 2013 között 10 százalékkal nőtt, Indiában mintegy 5 százalékkal, az Egyesült Államokban valamivel több, mint egy százalékkal, az EU-ban pedig kevesebb, mint egy százalékkal.
Az elmúlt hat évben 5 millióval csökkent az európai munkahelyek száma, miközben az Egyesült Államokban egymillió plusz munkahely keletkezett. Az EU részesedése a közvetlen külföldi befektetések globális összértékéből a 2000-es 40 százalékról 2013-ra 17 százalékra csökkent.