Kárpátalján pillanatnyilag nincs éhínség, sem mérhetetlen nyomor. Az üzletek tele vannak, csak az árak szöktek az egekbe az árfolyamzuhanás miatt. De már azok is visszaestek kissé, egy többé-kevésbé elfogadható szintre, és egyelőre stabilizálódtak, jelentette az Origo kárpátaljai tudósítója. Kérdés viszont, hogy mi lesz áprilistól, amikor az áram 40 százalékkal, a földgáz pedig a 3-6-szorosára drágul.
Tudósítónk úgy látja, az Ungvár környéki magyarlakta településeken nem nagyon hallott a lakosság Magyarországról érkező segélyekről. A kilátástalanság miatt a családok tömegesen kezdenek kivándorolni, és semmilyen taneszköz-támogatás vagy főiskola-fejlesztés (a kormány leginkább ilyen támogatásokban részesítette eddig a határon túli magyar közösségeket) nem fogja őket rábírni a maradásra. Munkahelyekre lenne szükség, ehhez pedig Magyarországról érkező befektetők kellenének.
Ha a kormány támogatásokat küld, akkor az pénzben érkezzen, mert élelmiszer van, csak nem tudják megvenni, kérték a kárpátaljai magyar szervezetek a Magyar Hírlap szerint Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt.
A kormány nemrég 85 millió forintot különített el karitatív célra, tudta meg az Origo a Miniszterelnökségtől, az összeget kárpátaljai karitatív szervezetek segítségével juttatják el rászoruló családoknak. A pénzből egy egyéves segélyprogramot akarnak finanszírozni, derül ki a kormány március 12-én közzétett rendeletéből.
Ugyanebben a rendeletben a kormány felszólítja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy tekintse át, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a határon átívelő programok keretén belül Kárpátalján munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő programok indítására. A nemzetgazdasági minisztert pedig arra, hogy a Kárpátalján működő magyar vagy vegyes tulajdonú vállalkozások számára fogalmazzon meg javaslatot a bérek értékállóságának megőrzésére.
A tárca hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a magyar intézmények zavartalan működésének biztosítására, ezért 2014-ben 600 millió forint összegű támogatást kaptak a kárpátaljai nemzeti jelentőségű intézmények programjai és beruházásai. Ezen felül tavaly és idén is kaptak támogatást az egyházi karitatív szervezetek, valamint az egyházi fenntartású óvodák és iskolák.
A Magyar Katolikus Karitász 30 millió forintból vett fatüzelésű kazánokat iskoláknak, kollégiumoknak, szeretetotthonoknak és plébániáknak. 10 millió forintból pedig főleg élelmiszercsomagokat juttattak el helyi szervezeteiken keresztül Kárpátaljára. Március 15-én pedig gyűjtést szerveztek minden katolikus templomban, az összes perselypénz Kárpátaljára megy majd.
Tavaly 600 ezer forint értékben juttatott el tartós élelmiszert a Magyar Vöröskereszt az ungvári testvérszervezetének. Idén áprilisban a beregszászi Vöröskereszt kap majd egy 500 ezer forintos csomagot, a Magyar Vöröskereszt kárpátaljai magyarok megsegítésére létrehozott számláján pedig ezen felül már összegyűlt 100 ezer forint.
Tartós élelmiszereket, higiéniás szereket, babaápolási termékeket, bébiételeket tartalmazó segélycsomagokat juttat el a beregszászi járás körülbelül 30 településére az Ökumenikus Segélyszervezet. Az Origóval azt közölték, a 2015 tavaszára tervezett program értéke eléri majd a 8 millió forintot, de ez a beérkező adományok függvényében nőhet. Ahogy a többi segélyszervezet, az ökumenikusok is folyamatosan várják az adományokat.
Az Ökumenikus Segélyszervezet támogat nehéz körülmények között élő, elsősorban egyedülálló időseket, olyan, főleg többgyermekes magyar családokat, ahol a családfenntartó katonaként szolgál vagy szolgált, és Budafok-Tétény önkormányzatával együttműködve gyermekétkeztetést.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 17,5 milliárd dolláros hitelcsomagot nyújt Ukrajnának a szervezet március 11-ei döntése alapján. Ebből 5 milliárdot még a múlt héten folyósítottak, másik 5 milliárdot pedig a következő hónapokban fognak. Más nemzetközi szervezetek még 7,5 milliárd dollárt adnak kölcsön, az ukrán kormány pedig azt reméli, meg tudnak egyezni 15,4 milliárd dollár adósság elengedéséről a hitelezőkkel.
Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök arra számít, ebből a pénzből stabilizálni tudják majd a gazdaságot és a hrivnyát, az IMF szerint pedig az ukrán gazdaság 2016-ban már növekedhet, 2 százalékkal.
Az ukrán gazdaság romokban hever. Az államadósság egy év alatt 40-ről a GDP 100 százalékára emelkedett. A következő három évben Ukrajnának 27 milliárd dollár adósságot kellene törlesztenie, ráadásul ebből 3 milliárdot 2015 végéig, az oroszoknak, akik nem valószínű, hogy türelmesek lesznek.
Elemzői várakozások szerint az ukrán gazdaság 5 százalékot fog zsugorodni idén, mindezt úgy, hogy már a 2014 előtti öt évben recesszió volt. Jelenleg az egy főre eső GDP alacsonyabb, mint 1992-ben volt. Az ipari termelés 10 százalékot esett 2014-ben, ugyanis a lázadók által elfoglalt Donbassz volt az ipar szíve. A korrupció Ukrajnában az egyik legnagyobb a világon, a Transparency International listáján az ország a 142. a 175-ből.
Ukrajnában a legutóbbi népszámlálás adatai szerint körülbelül 150 ezer magyar él. Jó részük magyar állampolgár is, Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár azt mondta, 93 800-an szereztek Ukrajnából magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítás keretében.