Idén januártól 250 ezerről 300 ezer euróra nőtt a kötvény ára, de csak februárban vásároltak először a drágább értékpapírból, mivel az igénylés és a jegyzés között több hét is eltelhet – írta keddi számában a Napi Gazdaság az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közlésére hivatkozva.
Az ÁKK adatai szerint a februári 68 vásárlóból 33 vett az olcsóbb, míg 35 külföldi befektető a drágább kötvényből.
Tavaly 2213 kötvényt jegyeztek le a külföldiek, több mint 150 milliárd forint összegben.
Korábban megírtuk, hogy Rogán Antal szerint nem lehet együtt kezelni a megélhetési bevándorlókat és a letelepedési kötvényt vásárlókat, mert amíg az első a migrációs politika eleme, az utóbbi a befektetők vonzására kitalált program.
A letepeledési kötvényt vásárlók ugyanolyan szabályokkal válhatnak állampolgárrá, mint más. Aki megveszi a 300 ezer (korábban 250 ezer) euróba kerülő magyar államkötvényt, először egy rövid időre szóló engedélyt kap, majd ezt meg tudja hosszabbítani egy öt évre szóló letelepedési jogosultságra. Ehhez nem kapcsolódik állampolgárság, ahhoz például itt kell élni nyolc évig.
Tavaly megötszöröződött a letelepedési kötvények állománya, miután tavaly év végén 2213-ra emelkedett az értékesített állampapírok száma az előző évi 430-ról. Az államnak eddig 491,25 millió eurónyi, vagyis 154,7 milliárd forintnyi bevétele származott letelepedési államkötvényekből az értékesítés 2013-as nyári kezdete óta.
A letelepedési kötvényeket értékesítő magáncégek ugyanakkor vitatott szerepet játszanak. A Párbeszéd Magyarországért szerint ezeknek a cégeknek a tulajdonosi struktúrája átláthatatlan, offshore-gyanús.