Volt róla szóbeszéd, hogy a kibocsátott 70 milliárd forintnyi kötvénynél jóval kevesebb eszköze van a Quaestornak, de az nem merült fel senkiben, hogy nem létező kötvényeket adnak el - mondta Jaksity György a Magyar Narancsnak adott interjúban. Tarsoly Csabáról annyi pletyka terjedt el, hogy magas szintű politikai kapcsolatai vannak, de a Concorde Zrt. elnöke szerint nincs az a politikai kapcsolatrendszer, ami megoldhatná a mostani problémákat.
A Buda-Cash és a Quaestor esete között annyi a hasonlóság, hogy bűncselekmény történt - mondta Jaksity György. A bűncselekményeket vélhetően a cégek vezetői követték el, tehát nem a brókerek kereskedtek rosszul. Viszont amíg a Buda-Cash-nél egyszerűen eltűnt a pénz, addig a Quaestornál volt egy 150 milliárdos fiktív kötvénykibocsátás.
A Quaestor bukásának azért van komoly hatása, mert a magyar piacon kevés a jó kötvény. A vállalati kötvénykibocsátás ugyanis nem terjedt el Magyarországon, mert a legtöbb hazai kibocsátás rosszul sikerült. Sokan és sokat veszítettek rajtuk.
A kötvénykibocsátás bedőlésekor a felelősség első sorban a kibocsátó vállalaté, hiszen a bukás azt jelenti, hogy a menedzsment nem irányította jól a céget - mondta a Concorde Zrt. elnöke. A Quaestornál nem csak abból lett baj, hogy rosszul gazdálkodtak az ügyfelek pénzével, hanem abból is, hogy történt egy engedély nélküli, 150 milliárdos forrásgyűjtés.
Az ügyfeleket nem lehet hibáztatni. A Quaestor adott ugyan mindenkinek egy hosszú és unalmas tájékoztatót, amitől csak jogilag várható el, hogy teljes körűen tájékoztassa az ügyfeleket a kockázatokról. Az ügyfelek bíznak a szakemberekben, és csak a hozamígéretek érdeklik őket. Persze ha az 1-1,5 százalékos hozamszintek mellett valaki a sokszorosukat ajánlja, érdemes elgondolkodni. Előfordulhat, hogy kereshetünk velük pénzt, de tudni kell, hogy ilyenkor a kockázatok is magasak, nem csak a hozamot, hanem a befektetett pénzüket is elveszíthetik.
Elfogadhatatlan, hogy a piaci szereplők fizessék meg a károkat visszaélések és bűncselekmények esetén. Az OBA persze a kockázatközösség elvére épül, de a csalások visszaszorítására és felderítésére az államnak van ráhatása. „Ezért adót is fizetünk, nem is keveset, a pénzügyi terület ráadásul külön adókat tehát az ilyen veszteségeket az államnak, vagyis az adófizetőknek kell kipótolni. Ha túl sokat kell fizetni, és ez nem tetszik az adófizetőknek, akkor azt jelzik az államnak. Erre vannak négyévente a választások. Ez az egyetlen szakma, ahol a tisztességesen működő szereplőkkel kifizettetik szabálysértők által okozott kárt” - mondta Jaksity György