A Demokratikus Koalíció sajtóirodája az Origo kérdésére közölte, a többi frakcióval szemben jó eséllyel megszavazzák majd az iraki magyar missziót. „Az Iszlám Állam elvei, céljai és működése alapvetően fenyegetik európai, nyugatos világunkat. Az ellene való fellépés alapvető emberi, erkölcsi, és szövetségesi kötelezettségünk. Nem nézhetjük tétlenül a totális pusztítást, a tömeges gyilkosságokat” – írták.
„Alapvető szándékunk, hogy támogatjuk a részvételt, de garanciákat várunk a kormánytól, hogy képes kezelni az ilyenkor természetesen felvetődő katonai, biztonsági kockázatokat.” A DK egyébként ezzel kapcsolatban nem kíván egyeztetni a kormánnyal, „tekintettel arra, hogy legélesebben szemben állunk Orbán rendszerével”. Ezért azt várják, hogy a parlament illetékes bizottsága a plenáris ülés előtt számoljon be a felkérés részleteiről, a javasolt magyar válaszról és a megtenni kívánt biztonsági intézkedésekről.
Amint korábban írtuk, csütörtökön az Egyesült Államok külügyi titkársága hivatalosan is jelezte, Magyarország részvételére is számít az Irakban és Szíriában működő Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban. A magyar részvétel az IÁ ellen formálódó nemzetközi koalícióban a magyar kormány oldaláról is felmerült: Orbán Viktor Szijjártó Péter külügyminisztert bízta meg azzal, hogy készítse elő az erről szóló parlamenti szavazást. A kormány tervei szerint 100-150 katonából álló, nem harcoló alakulat mehetne Irakba, ahol az ország északi részén, a Kurd Autonóm Régióban őriznék a kurd védelmi erők, a Pesmerga kiképzőbázisait.
A Pesmerga az elmúlt hónapokban hatékonyan verte vissza az IÁ támadásait, a közelmúltban több területet is visszafoglalt a szélsőségesektől. A kurd katonák kiképzésében a NATO is segít, többek között Németország küldött kiképzőtiszteket a tartományban létesített kiképzőtáborokba. A magyar katonák feladata ezeknek a táboroknak az őrzése lenne, a fronton zajló harcokban nem vennének részt.
A katonák kiküldéséhez azonban a Parlament kétharmados többségére lenne szükség, amelyet azonban februárban, Kész Zoltán veszprémi győzelmével elvesztettek a kormánypártok. Vagyis a szavazás eredményességéhez szükség van ellenzéki képviselők szavazataira is. A négy DK-s képviselő szavazatával meglehet a kétharmad, feltéve, ha a kormánypárti frakciók egységesen megszavazzák az iraki missziót – ami jelenleg közel sem biztos, korábban egy háttérbeszélgetésen Orbán Viktor azt mondta, a Fidesz-frakción belül sem volt nagy támogatottsága a magyar szerepvállalásnak.
A DK-n kívül az ellenzéki pártok pedig vonakodnak támogatni a magyar katonák Irakba küldését. „Az LMP nem fogja megszavazni az iraki részvételt” – mondta az Origónak Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. „2010 óta van egy gyakorlatok katonai kérdésekben: alapvetően nem támogatjuk, hogy Magyarország külföldi katonai missziókban vegyen részt, kivéve, ha arra nemzetközi szerződés kötelezi, itt azonban erről nincs szó, a NATO-tagságunk nem kötelez rá, hogy részt vegyünk ebben a háborúban.”
Schiffer szerint Magyarország szerepe az Iszlám Állam elleni fellépésbaen az lehetne, ha a hatóságok felderítenék, hogyan, és honnan érkezik az utánpótlás a terrorszervezetbe. A politikus szerint könnyen elképzelhető, hogy Nyugat-Európából érkező szélsőségesek Magyarországot keresztül is eljuthatnak az Iszlám Államba, a hatóságok háta mögött.
Schiffer azt mondta, nem hiszi, hogy az LMP-frakcióban lesz, aki megszavazza a katonai missziót. „Egységes fellépést várunk el ebben a kérdésben. Nem változtat az álláspontunkon, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is kérte a részvétel, azért sem, mert ez semmire nem kötelez.” Schiffer ezzel együtt úgy véli, hogy a törvény átmehet a parlamenten, mivel szerinte más ellenzéki frakciókban könnyen lehet majd találni olyan embert, akik megszavazzák majd a részvételt.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik Külügyi Kabinetjének vezetője azt mondta, a párt „nem támogatja a katonai részvételt, és a frakció sem fogja támogatni az ezzel kapcsolatos szavazást. Ugyanakkor attól nem zárkózunk el, sőt szorgalmazzuk, hogy humanitárius segélyekkel, illetve más erőforrásokkal, de semmiképpen sem fegyverekkel támogassuk az Iszlám Állam ellen koalíció sikerét.” Fegyvereket korábban már küldtünk az IÁ ellen harcoló erőknek, augusztusban a Honvédség az elfekvő készleteiből küldött lőszert és más felszerelést a kurd Pesmergának.
Gyöngyösi szerint, bár „a Jobbik mélyen elítéli a keresztények és a nem szélsőséges muszlimok elleni erőszakot, a magyar hadsereg mérete és felszereltsége okán is felkészületlen egy ilyen misszió teljesítésére, ami ráadásul jelentősen növelné hazánk terrorfenyegetettségét.”
Szerinte az Egyesült Államoknak egyébként sem kellene szövetségeseit megbízni az iraki feladatokat. „Közismert és egyértelmű, hogy Irak és Szíria destabilizálásában, valamint az Iszlám Állam felfegyverezéséért az Egyesült Államok felel. Elképesztőnek tartjuk hogyan igyekszik elkenni felelősségét az amerikai állam és, hogy e átgondolatlan külpolitika következményeinek kezelésével szövetségeseit utasítgatja”
Az MSZP kérdésünkre, hogy megszavaznák-e a katonák küldését, nem adott egyértelmű választ, előbb szeretnék tudni, hogy a többi frakció megszavazza-e. „Továbbra is választ várunk arra, hogy a kormánypárti frakciók egységesen támogatják-e ezt a kiküldetést. Választ várunk arra is, hogy pontosan milyen feladatot, feladatokat látnak majd el ott a magyar katonák” – mondta Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettes.
Szerinte jelenleg megválaszolatlan kérdés az is, hogy ezzel a kiküldetéssel Magyarország terrorfenyegetettsége mennyivel nő. Ezeket a kérdések az MSZP szerint az Országgyűlés illetékes szakbizottságaiban, azaz a Nemzetbiztonsági, a Honvédelmi és Rendészeti, valamint a Külügyi bizottságban kellene megvitatni, illetve a részleteket ismertetni a képviselőkkel. „A parlamenti frakciók tagjai csak megfelelő információk birtokában tudnak felelősen dönteni ebben az igen fajsúlyos kérdésben. Az MSZP-frakció tagjai csak teljes körű információcserét követően fognak állást foglalni a kérdésben” – mondta Tóth Bertalan.
Szíjjártó Péter délelőtt közölte, hétfőre külön munkacsoportot hív össze, amelyben a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Terrorelhárítási Hivatal és az Információs Hivatal képviselői vesznek részt. Kedden pedig összehívja az összes parlamenti pártot, hogy vitassák meg, az Egyesült Államok kérésének megfelelően tudják-e, akarják-e növelni az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban való magyar katonai részvételt.