A növekedés motorja elsősorban a fogyasztás erősödése lesz, miközben az infláció éves üteme az év nagy részében a negatív tartományban maradhat. 2015 végén az előző év véginél erősebb forintra lehet számítani, a magyar deviza legfeljebb átmenetileg gyengülhet. Az államadósság markánsan csökkenhet, és a külső egyensúlyi helyzet is tovább javulhat, áll a Takarékbank prognózisában.
Szerencsés tényezők is támogatják a növekedést, amelynek a jelei egyre szélesebb bázison láthatóak, mondta Oszlay András, a Takarékbank osztályvezetője. Mostanra sikerült utolérni önmagunkat, azaz a magyar gazdaság a tavalyi év harmadik negyedévében érte el ismét a 2008-as kibocsátási szintet. A növekedést az uniós forrásokból létrejött beruházások, valamint az állami beruházások is húzzák, de ezek mellett a külső kereslet is erős húzóerőt gyakorol a magyar gazdaságra, amelyet a kedvező külső finanszírozási környezet is támogat.
Idén a gazdasági növekedés motorja a beruházások helyett már a fogyasztás lesz, vélik az elemzők, akik szerint komolyabb reálbér-növekedés várható és a foglalkoztatási helyzet javulása következtében a fogyasztás is erőteljesebben fog bővülni. Úgy vélik, hogy nőni fog a háztartások rendelkezésre álló jövedelme a devizahitelek rendezése valamint a bankok elszámoltatása miatt is. A Takarékbank szerint így 2015-ben összességében 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, 2016-ban pedig a növekedést támogató lényeges egyedi hatások híján mérsékeltebb, 2,5 százalékos lehet a GDP-növekedés.
2-2,5 milliárd euróval is csökkentheti az import számlát az olajárak esése, emelték ki a Takarékbank szakértői, akik szerint ez optimális esetben akár 4 százalék fölé is tolhatná a GDP-növekedést. Úgy látják, hogy a forint árfolyama az idén nem fog gyengülni, az év végére pedig megközelítheti a 300-as szintet is az euróval szemben. A forinterősödés jótékony hatással lehet az államadóságra is, hiszen annak több mint 30 százaléka még mindig devizában van.
Jelenleg csak a Volkswagen-csoportnak többet exportálunk, mint amennyi a teljes ukrán kivitelünk, mondta kérdésre válaszolva Suppan Gergely. Az orosz–ukrán kivitel együttesen a teljes magyar export körülbelül 4,5 százalékát teszi ki, míg az Európai Unióba irányuló kivitel ennek a 20-szorosa, így az orosz–ukrán export csökkenése a szenior elemző szerint könnyedén ellensúlyozható az unióba irányuló magyar export szerény bővülése is. A szakértő az arányokat szemléltetve elmondta, hogy csak a győri Audi-gyár hozzájárulása a magyar GDP-hez nagyobb, mint a teljes magyar mezőgazdaságé.
Az elmúlt hetek brókerbotrányairól szólva az elemzők azt mondták, hogy annak a mérete – körülbelül 300 milliárd forint – nem okozhat problémát a magyar pénzpiacnak, hiszen annak mindössze körülbelül 1 százalékáról lehet szó. Ugyanakkor azt ők is elmondták, hogy ha általában is érzékelhető lesz a bizalomvesztés, akkor annak már nagyobb hatásai is lehetnek.