Nem tart még ott a Külügyminisztérium, hogy feljelentést tegyen a Quaestor-ügyben. A kérdés azért merült fel, mert a brókercég pénzt küldött vissza az államkötvények helyett, amikor a tárca közölte, hogy kivennék a náluk tartott értékpapírokat.
A Quaestor ugyanis eladta a kötvényeket. "Pedig erre nem adtunk felhatalmazást" – mondta Szijjártó Péter. Hozzátette, a tárca jogi szakértői vizsgálják a helyzetet, ha úgy látják jónak, megteszik a feljelentést. Minderről a minisztérium sajtótájékoztatóján kérdezték a tárca vezetőjét, aki eredetileg a magyar–szlovák együttműködésről beszélt volna, de az újságírói kérdések miatt a Quaestor-botrányé lett a főszerep.
Szijjártó Péter biztos abban, hogy a Quaestor-bedőlés után ő maga ott volt a „10 legcsalódottabb és legmegdöbbentebb ember között az országban”. A miniszter Dél-Amerikában volt, amikor a hír utolérte. Mint mondta, csupa olyan híreszteléssel találkozott, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.
Szijjártó Péter elismerte: személyesen hagyta jóvá, hogy Tarsoly Csaba diplomata útlevelet kapjon. Akkoriban Tarsoly üzleti tárgyalásokat folytatott az isztambuli és a moszkvai kereskedőházak üzemeltetéséről. A diplomata útlevél segítséget jelentett számára például a moszkvai vízumközpontról szóló tárgyalásaira való könnyebb eljutásban. Szijjártó Péter azt mondta, hogy múlt szombaton - a történtek után - visszavonta Tarsoly diplomata útlevelét.
A miniszter megerősítette, hogy a tárca a kormányfő útmutatásai szerint járt el, az államnak pedig egyetlen fillére sem veszett el. Szijjártó Péter hazugságnak nevezte, hogy bármilyen törvénytelen információval rendelkeztek, és azt is tagadta, hogy két levelet kapott Tarsoly Csabától. „Egyet sem kaptam tőle. De ha kaptam volna, akkor mi lenne?” – kérdezett vissza a sajtótájékoztatón.
A miniszter szerint a sajtó eltúlozza a Quaestor szerepét a keleti nyitásban. A 25 nemzeti kereskedőházból mindössze egyet, a törökországit üzemeltette a vállalat. Azóta kiderült, hogy a Quaestornak több bizonytalan tulajdonosi hátterű, adóparadicsomokba bejelentett céghez is köze van, erről azonban az offshore cégeknek hadüzenetet hirdető Külügyminisztériumnál semmit sem tudtak.
Szijjártó Péter nem emlékszik pontosan arra, mikor találkozott utoljára személyesen Tarsoly Csabával, úgy fogalmazott, hogy az januárban, esetleg február elején lehetett, és a külföldi befektetőknek szóló Duna City Projekt volt a téma, amit a Quaestor rakott össze.
Arra a kérdésre, hogy mióta ismeri Tarsolyt, azt mondta a 90-es évek vége óta. Akkoriban Szijjártó Péter a győri önkormányzatnál dolgozott, a sporttal foglalkozó albizottság elnökeként. Helyi vállalkozóként Tarsolynak már akkoriban is voltak befektetései a sportszakmában. Több 100 üzletembert ismer jól, a Quaestor elnöke csak egy közülük – mondta Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter nem érzi úgy, hogy le kellene mondania. Mint mondta, nem ő bocsátott ki 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt, és nem ő döntötte be a vállalatot. A minisztérium még az ő ideje előtt került kapcsolatba a Quaestorral, amikor átvette a tárcát, nem sejtett semmi rosszat. A Quaestort akkoriban még megbízható cégnek tartotta mindenki, éppen ezért szerinte elődje sem követett el hibát, amikor a brókercégre bízta a tárca pénzét, nem róható fel neki. Hozzátette, utólag senkit sem fognak felelősségre vonni ezért a tárcánál.