Arra az esetre nem vonatkozik a Befektető-védelmi Alap (Beva) védelme, ha a kibocsátó nem képes visszafizetni az általa kibocsátott értékpapír (a Quaestor esetében vállalati kötvény) tőkéjét és kamatát. A Beva az ügyfeleknek a Beva-tagoknál letétként kezelt pénzét és értékpapír-állományát biztosítja, és kizárólag akkor kell a befektetési szolgáltató helyett helytállnia, ha az nem képes a nyilvántartás szerinti darabszámú értékpapírral elszámolni. A letétek csak bűncselekménnyel, lopással, vagy sikkasztással tűnhetnek el. Ebben az esetben a Beva piaci áron fizet kártalanítást, maximum 20 ezer euróig, azaz nagyjából 6 millió forintos felső határig.
Az öncsődöt jelentett Quaestor Financial Hrurira Kft. egyébként sem tagja a Befektető-védelmi Alapnak, mondta el Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója.
A Quaestor Financial Hrurira Kft. március 9-én, hétfőn jelentett öncsődöt. Indoklása szerint a Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését, a kialakult pánik során ügyfeleik olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit, ezért az állam segítségét kérték.
A Quaestor hangsúlyozta: a csődeljárás technikai döntés, a cégcsoportnak van vagyona és jövőértékű vagyona, abból minden ügyfél a pénzéhez juthat. A csődvédelem alatt rendelkezésre álló idő lehetővé teszi, hogy a kötvénytulajdonosok érdekeit legelsőként szem előtt tartva, a szükséges megoldásokat kidolgozhassák, írták közleményükben.
A 10 millió forintos jegyzett tőkéjű társaság 100 milliárd forintnál jóval nagyobb értékben adott el kötvényeket a cégcsoport finanszírozására, emlékeztetett Farkas Péter.