Korábban csak beszéltek róla, pénteken már hivatalosan is bejelentették, hogy a Befektetésvédelmi Alap kártalanítja a Quaestor-károsultakat. A kifizetés részleteiről még nem árulta el részleteket, csak annyit mondtak, igyekeznek minél előbb kártalanítani.
Csütörtökön Rogán Antal bejelentette, hogy az alapot „ki kell egészítenie a befektetési szektornak” – vagyis a befektetési szolgáltatók csak meghitelezik, mert a felszámolás során beérkező pénzt ők kapják majd. Az MNB pedig - az elképzelések szerint - akár kölcsönnel is segítheti a folyamatot.
A károsultakat 30 millió forintos veszteség alatt kárpótolják. Így kárpótlás nélkül marad a Quaestor 73 volt ügyfele, akik nagyobb összeget veszítettek.
Kedden a Fővárosi Törvényszék elrendelte a Buda-Cash Brókerház felszámolását, és felszámolóként a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölte ki. A hír a csődbe ment brókercég weboldalán jelent meg, ahol egyben azt is javasolták a károsultaknak: a cég felé való követelésüket büntető eljárásban, polgári jogi igényként is jelentsék be.
A Buda-Cash vezetői ellen jelenleg csalás és más bűncselekmények miatt folyik eljárás, a rendőrség lefoglalta a cég tulajdonában levő vagyontárgyakat, és befagyasztották a számláit is. A cég vezetői, T. Péter, V. Péter és Gy. János március óta előzetesben vannak, és 68 milliárd forintnyi vagyont koboztak el tőlük.
Egy közepes méretű magyar város lakosságának megfelelő tömeg vándorolt ki tavaly Magyarországról. 2013-ban az egészségbiztosítási és egyéb nyilvántartások alapján 21 580, 2014-ben már ennél is több, mintegy 31 500 ember távozott – ráadásul a KSH szerint ez még csak az alsó becslés, a valós szám még ennél is magasabb lehet.
A KSH szerint a legtöbben Nagy-Britanniába, Ausztriába és Németországba vándorolnak ki. A legnépszerűbb város London: a brit fővárost már a második legnagyobb magyar városként tartják számon, már több mint 200 ezer magyar él és dolgozik itt.
A felmérés alapján a legtöbben a megélhetés miatt vándorolnak ki. A kivándorló magyarok nagy része fiatal: 44 százalékuk 30 év alatti, 77 százaléka pedig még nincs 40 éves, és közel kétharmaduknak még nincs családja.
Jövőre akár ötvenszer több település kényszerülhet arra, hogy új helyi adókat vezessen be - figyelmezetett Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Az életbe lépett törvény alapján az önkormányzatok szabadon vethetnek ki adót bármilyen, még nem adóztatott bevételi forrásra, ennek ellenére eddig a települések csak 0,3 százaléka, alig 100 település élt a lehetőséggel.
Bár korábban a kormány arról beszélt, hogy jelenleg nem lehet földadót kivetni, a gyakorlatban már több település próbálkozott ezzel. Jelenleg 300 település földadó-tervezetét vizsgálják a kormányhivatalok. Ha a tervezetek átmennek, jövőre akár 15 milliárddal több adót szedhetnek be a települések.
Benzinkutakon árusíthat vasárnap is a Spar. Pedig korábban a Fidesz olyan törvénymódosítást készített elő, amely megtiltja a benzinkúti boltok vasárnapi kinyitását. „Az az üzemanyagtöltő állomás területén működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül" - olvasható a javaslatban.
Ám ha az üzlet a benzinkútnak a tulajdonában van, és itt lehet fizetni az üzemanyagért is, akkor vasárnap is nyitva tarthat. Ezt használta ki a Spar, amikor beszállító lett az OMV benzinkúti boltjaiban. A boltokban a Spar emblémája is megjelenik, azonban a tulajdonosuk továbbra is az OMV. Jelenleg 14 ilyen benzinkút működik, további hét helyszínen folynak átalakítások ebből a célból.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön jelentette be: a 2016/17-es tanévtől a szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakulnak, a szakiskolákból pedig szakközépiskolák lesznek.
A szakgimnáziumokban az érettségivel szakmát szerezhetnek a tanulók, és részt vehetnek egy plusz egy éves képzésen is, ahol technikusi minősítést is kaphatnak. A szakközépiskolákban három éves képzés után szerezhetnek szakmát, további két éves képzés után érettségizhetnek a diákok.
Czunyiné Bertalan Judit bejelentette, a következő tanévban 20 százalékkal olcsóbbak lesznek a tankönyvek is. Egy gimnáziumi tankönyvcsomag így átlagosan 12 ezer forintba kerül majd.
Új, eddig ismeretlen, becslések szerint akár 100 milliárd hordó olajat tartalmazó lelőhelyet fedezett fel a brit UK Oil & Gas Investments. Az olajmezőt a Londontól délre fekvő Gatwick repülőtér mellett tárták fel, és a kutatókat meglepetésként érte a lelőhely mérete, eredetileg jóval szerényebb olajkészletre számítottak.
A felfedezés átalakíthatja a régió olajpiacát: az északi-tengeri olajkutak az elmúlt 40 évben körülbelül 45 milliárd hordó olajat termeltek ki. Ezek a lelőhelyek viszont kimerülőben vannak. Az UK Oil & Gas becslése szerint a gazdaság nyersolajigényének 10-30 százalékát fedezheti 2030-ra a most talált készlet. A felfedezésre a piac gyorsan reagált, a cég részvényei egy nap alatt 320 százalékkal emelkedtek a Londoni Értéktőzsdén.
Letették az indiai Apollo Tyres gumigyár magyarországi üzemének alapkövét Gyöngyöshalász mellett. Az alapkőletételen Orbán Viktor is beszédet mondott, majd az indiai hagyományoknak megfelelően egy-egy kókuszdiót is eltört a miniszterelnök és az elnök-vezérigazgató, Onkar S. Kanwar.
A gumigyár 975 embernek ad majd munkát, a vállalat pedig úgynevezett munkahelyteremtő képzéseket indít, ezekre 606 millió forintos támogatást is kapnak az államtól. A gyár már most megkezdte a magyar alkalmazottak felvételét, egyelőre 90 ember kapott munkát, akik Indiában és Hollandiában dolgoznak majd egyfajta ösztöndíjas gyakorlati képzés keretében. Ennek elvégzése után Magyarországon dolgoznak majd az időközben felépült gyárban.
Lapértesülés szerint az EU hat napot adott Görögországnak, hogy vizsgálja felül és dolgozza át reformjavaslatait, amelyeket az újabb mentőcsomag feltételeként kötelesek bemutatni az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő munkacsoportnak. A munkacsoport és a görög küldöttség szerdán tárgyalt Brüsszelben, ahol a pénzügyminiszterek csoportja nem fogadta el a görögök ajánlatát, de adtak haladékot a korrigálásra.
A Katimerini című liberális görög napilap szerint a görög kormány hat napot kapott arra, hogy olyan reformjavaslatot készítsen, ami elfogadható az ország külföldi hitelezőinek. Az Alekszisz Ciprasz vezette baloldali kormány március végén mutatta be 26 oldalas javaslatcsomagját, azt remélve, hogy még húsvét előtt meg tudna állapodni a hitelezőkkel.
Az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap azonban úgy ítélte, a görög kormány túl optimista bevételi előrejelzéseiben, ráadásul nem tett javaslatot olyan kulcsfontosságú területek esetében, mint a nyugdíj és a munkaerőpiac.