A jegybank a kamatpolitikát inflációs célkitűzéseinek eléréséhez hangolja, ugyanakkor a pénzügyi rendszer stabilitási feltételeit is szem előtt kell tartania. Az inflációs cél 3 százalék, ezzel szemben a legutóbbi inflációs adat -0,6 százalék volt. A pénzromlási mutató alapján a jegybanknak tehát egyelőre nem kell „szemérmesnek” lennie.
A forintárfolyam hirtelen ingadozásai illetve nagyarányú gyengülése a reálgazdaságnak sem tesz jót, de az látható, hogy egy kisebb leértékelődés sem a reálszereplőket, sem a jegybankot nem zavarja. A jelenlegi nemzetközi likviditásbőség mellett egyelőre a jegybank számára korlátozott a kockázata, hogy valamiféle vészforgatókönyvet kelljen gyártani, és hirtelen nagy kamatemeléseket tenni. Ebben változást hirtelen az okozhatna, ha a görög események általános zavart keltenének az európai pénzrendszerben.
Amennyiben rendkívüli esemény nem következik be, a jegybank kamatcsökkentései tovább tarthatnak akár az 1,6 százalékos szintig is, ha pedig a FED sem szigorít a közeljövőben, és a likviditási boom érdemben nem enyhül, az 1,2-1,3 százalékos határ elérése sem feltétlenül irreális.
Az alábbi táblázat az MNB irányadó kamatának alakulását mutatja be.