Megnéztük, hogy milyen lesz a Paks II.

Rendkívül modern és biztonságos lesz a Paks II, az orosz energiafüggőségünk azonban nem vész el, csak átalakul. Megnéztük a paksi beruházás referencia-erőművét, a Belorussziában épült osztroveci blokkot, valamint elmentünk a Roszatom minszki atomexpójára.

A tervezett Paks II-vel szinte teljesen azonos atomerőmű épül a fehéroroszországi Osztrovecben, a litván határ melletti kisvárosban. Bár már a ’80-as évek óta tervezik az atomenergia alkalmazását, Fehéroroszországban ez lesz az első erőmű, és a tervek szerint az ország energiaszükségleteinek negyedét fedezi majd. Az építkezés idén lép az utolsó fázisba, a megrendelők nagy összegeket fordítanak arra is, hogy a lakossággal is elfogadtassák az atomenergia bevezetését: atomenergia-expót tartottak, és látogatóközpontot avattak a fővárosban, Minszkben.

A város jól járt

Az erőmű elfogadtatása valószínűleg Osztrovec lakóival lesz a legkönnyebb, hiszen a beruházás miatt gyakorlatilag újjáépült a település. Az eredetileg 25 ezres város lakossága megduplázódott az építkezés kezdete óta, igaz, csak ideiglenesen. Az építkezésre mintegy 25 ezer munkást vezényeltek Osztrovecbe, akiket újonnan épített lakótelepeken helyeztek el.

Ha majd az építkezés végén a munkások otthagyják a várost, az épületeket jutányos áron kaphatják meg a jelenleg többnyire földszintes, bádogtetős fa- és téglaházakban élő helyiek. A lakótelepek mellett a városban négy új iskola és óvoda is épült.

Új lakóparkok Osztrovecben Fotó: Zubor Zalán - Origo

Sarló-kalapács, Lenin-portré

Minszkben elsősorban a biztonsággal kapcsolatos aggodalmakat próbálják eloszlatni. Az atomenergiát bemutató látogatóközpontban nyilvános kiállításon is bemutatkoztak az atomenergiával foglalkozó cégek. A VII. Belorusz Atomexpónak és fórumnak a Belexpo elnevezésű, a szovjet időkben épült, Lenin-portrékkal és sarló-kalapácsos címerekkel díszített csarnok adott otthont.

Az eseményen részt vett a Roszatom leányvállalata, a NIAEP-ASZE, a paksi beruházás fővállalkozója is. A társaság elnöke, Valerij Limarenko külön sajtótájékoztatót tartott a magyar újságíróknak, nyilatkozatát külön cikkben közöljük.

A Roszatom a minszki atomexpón Fotó: Zubor Zalán - Origo

Szokatlan ellenállás

Az atomexpó és a látogatóközpont megnyitójára nagy erőkkel vonult ki a belorusz média. A háttérben az állhat, hogy az erőmű terve pár éve ritkán látott ellenállást váltott ki az országban. Az ellenzéki Belorusz Néppárt kampányt indított a beruházás ellen (nem sokkal később, 2010-ben a párt gyűléseit a rendőrség erővel oszlatta fel, és több mint 600 tagját bebörtönözték), tudósok egy csoportja pedig Atommentes Fehéroroszország néven indított mozgalmat.

Főként a biztonsággal kapcsolatos aggodalmakat próbálják eloszlatni Fotó: Zubor Zalán - Origo

Nyíltan tekintélyelvű

Mindez azért is meglepő, mert a sokszor Európa utolsó hagyományos diktatúrájának nevezett országban az elmúlt évtizedekben nem voltak jellemzőek az ellenzéki megmozdulások. Bár Fehéroroszországban elvileg van választott parlament, és papíron létezhetnek ellenzéki pártok (bár a nevükben nem használhatják például a "belorusz" vagy a "nemzeti" szavakat), az Alekszandr Lukasenko vezette elnöki köztársaság különösebben nem titkolja, hogy rendszere tekintélyelvű.

A II. világháborús győzelem emlékműve, háttérben a háború múzeumával, tetején szovjet zászlóval Fotó: Zubor Zalán - Origo

Az ország alkotmánya tiltja az elnök és más vezetők kritizálását, az újságosok csak az állam által jóváhagyott sajtótermékeket árulhatják, 2011 óta pedig törvény tiltja bármilyen demonstráció szervezését – valamint az utcai tapsolást, mivel egy alkalommal az emberek ironikus tapssal tiltakoztak Lukasenko állítólag 80 százalékos választási győzelme ellen. Ott jártunkkor minszki idegenvezetőnk – a velünk utazó ukrán csoport megrökönyödésére – úgy fogalmazott, "ha valakik olyasmivel próbálkoznának, mint Kijevben, annak két óra alatt vége lenne".

Putyin, a közös kormányfő

Különösebben az sem titok, hogy Lukasenko rezsimje Vlagyimir Putyin Oroszországától függ. A két ország 2008 óta úgynevezett államszövetséget alkot, amelyet Putyin mint az államszövetség miniszterelnöke vezet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több "közös ügyet" Oroszország vesz át, így a többi között a külügyi és az energetikai döntéseket.

A közös történelmi gyökerek ellenére nem mindenki örül az oroszoktól való függésnek: az osztroveci erőmű elleni tiltakozásokon sokan éppen azt kifogásolták, hogy az orosz Roszatom és nem egy másik állam energiacége építi az erőművet. Fehéroroszország ugyanis már így is energiaszükségletei 85 százalékát az orosz földgázból fedezi.

A közös történelmi gyökerek ellenére nem mindenki örül az oroszoktól való függésnek Fotó: Zubor Zalán - Origo

Nem csökkenti a függést?

Hozzá kell azonban tenni, hogy az erőműépítés ötlete is a 2007-es orosz–belorusz gázvita után fogalmazódott meg. A beruházás körüli rendezvényeken a belorusz döntéshozók is amellett érveltek, hogy az új erőművel az ország kivívhatja energiafüggetlenségét. Mihail Mihagyuk belarusz energetikai miniszterhelyettes a minszki atomexpó megnyitóján egyenesen arról beszélt, hogy az osztroveci erőmű teljes egészében kiváltja az energiaimportot.

Mint mondta, az elmúlt években Fehéroroszország több kísérletet tett az orosz energiafüggés csökkentésére és több, főleg gázüzemű erőművet építettek. Az orosz rubel árfolyamcsökkenése miatt Fehéroroszországnak csaknem 10 milliárd dollárnál kevesebbe kerülhet majd az ország első atomerőműve.

Azonban közel sem biztos, hogy az orosz beruházás csökkenti az energiafüggést. Az erőmű technikai fenntartása, fűtőanyaggal való ellátása miatt évekig együtt kell majd működniük a Roszatommal is. "Az észak-európai országok Csernobil után azt mondták, nem akarnak orosz atomot, a meglévő erőműveiket viszont szeretnék megtartani, ehhez a mai napig muszáj velünk együttműködniük” – mondta Nyikolaj Mezsenics, a Szentpétervári Egyetem oktatója az Origónak.

Épülő atomreaktor Fotó: Zubor Zalán - Origo

Politikai kérdés

A szakértő szerint "Kelet- és Közép-Európában az, hogy ki építsen egy atomerőművet, nem szakmai, hanem politikai kérdés. Gyakran azon múlik a döntés, hogyan viszonyul valaki Oroszországhoz".

Szerinte ez azért is kár, mert egyébként az orosz atomtechnológia világelső: az orosz beruházók mellett szól például az, hogy a Roszatom új, Pakson is megépítendő erőműmodelljét, a VVER-1200-at valóban a legmodernebb, legbiztonságosabb technológia alapján tervezték. A konstrukciót a Fukusima+ jelzővel is szokták illetni, mivel a Japánban történt nukleáris katasztrófa után, annak tapasztalatait figyelembe véve változtattak a dizájnon.

Fukusima nem ismétlődhet meg

Az úgynevezett nyomottvizes reaktor (a fűtőelemeket nagynyomású víz veszi körül) két fő biztonsági berendezése a kétrétegű burkolat, és az úgynevezett zónaolvadék-csapda, amelyet a reaktortartály alá építenek be. A burkolat két fémrétege megakadályozza, hogy baleset esetén a sugárszennyezés kijusson a reaktorból, emellett elvileg olyan sérülésektől is képes megóvni a reaktort, amilyeneket például egy rázuhanó repülőgép okozhat.

Az olvadékcsapda interaktív modellje – sajnos hamar elromlott Forrás: Origo

A csapda lényege az úgynevezett zónaolvadás megakadályozása: ez az erőműben lehetséges legsúlyosabb baleset, legutóbb Fukusimában okozott katasztrófát. A zónaolvadást a reaktor hűtőrendszerének hibája okozhatja, ilyenkor a fűtőanyag megolvadhat, és a falakon átégve kijuthat a külvilágba. Az olvadékcsapda lényege, hogy olvadás esetén automatikusan egy hűtőanyaggal teli medencébe gyűjti a radioaktív olvadékot, hogy megakadályozza a kijutását vagy azt, hogy a munkásoknak kelljen beavatkozniuk.

A biztonsági berendezéseket a minszki atomexpón és a frissen avatott látogatóközpontban is hangsúlyozták. A központban egy interaktív eszközön nézhették meg a látogatók, hogy működik az olvadékcsapda, és hogy hogyan vészelne át az erőmű repülőgép-katasztrófát, árvizet vagy földrengést is. Kevéssé biztató, hogy a szemléltetőgép már az első nap, pár használat után elromlott.

Magyar cég is szállít

Az osztroveci erőmű első reaktora a tervek szerint 2016 és 2018 között áll üzembe, a második 2020-ra. Az építési területen már látható a két félkész hűtőtorony – ez lesz a legfontosabb különbség az osztroveci és a paksi erőmű között, hiszen a magyar reaktorok hűtésére a Duna vizét használnák. Szintén elkészült már az említett reaktorcsapda, és most készítik a reaktor burkolatának elemeit is.

Munkások a burkolat összeszerelése közben Forrás: Origo

Az építkezéshez a magyarországinál kisebb arányban, 30 százalékban járulhatnak hozzá a belorusz cégek, a többi munkát nagyrészt a Roszatom alvállalatai végzik. Közöttük van magyar cég is, a Ganz EEG, amely a a hűtővizet szállító, két méter átmérőjű szivattyúkat gyártja.

Titokzatos titkosítás

Az Origónak nyilatkozó orosz szakértő, Nyikolaj Mezsenics szerint az orosz technika alkalmazása mellett komoly szakmai érvek szólnak, különösen Magyarországon, ahol a már meglévő erőmű is orosz technikával épült. Jelenleg az egész közép- és kelet-európai régióban az orosz technológia a legelterjedtebb, emiatt nehezen törnek be a nyugati beruházók erre a piacra.

Amikor rákérdeztünk a Paks II-vel kapcsolatos ellenérvekre, úgy vélekedett, "Magyarországgal kapcsolatban politikai zsarolás zajlik", és hozzátette, az orosz–nyugati politikai feszültségek miatt például Litvániában és Bulgáriában mentek füstbe a Roszatom tervei. Szerinte az orosz beruházás közel 25 százalékkal olcsóbb, mint ha a nyugatiak építenék az erőművet, ráadásul utóbbi esetben nem szokás helyi beszállítóknak osztani egyes feladatokat.

Arra a kérdésünkre, szerinte mi indokolhatja a szerződések 30 éves titkosítását, és gyakori-e ez a titokzatoskodás a szakmában, Nyikolaj Mezsenics érdemben nem válaszolt, csupán annyit felelt, hogy máskor is előfordult a 20-30 éves titkosítás, ami szerinte "mindkét fél érdeke", mert "Brüsszel jelenti a fő veszélyt a beruházásra". Korábban a paksi fővállalkozó, Valerij Limarenko sem válaszolt ugyanerre a kérdésünkre.