Kétharmad nélkül döntöttek az állami földekről

Elfogadta a parlament kedden az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást, amelyhez két héttel ezelőtt a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, így a képviselők most egy átdolgozott – minősített többséget igénylő rendelkezéseket már nem tartalmazó – előterjesztést szavaztak meg. Az indítványt az ellenzék és a szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet hatáskörébe utal.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter átdolgozott törvényjavaslatára 110 képviselő szavazott igennel, 57 pedig nemmel. Az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János nyomott nemet.

Az előterjesztés eredeti célja az volt, hogy az NFA tulajdonába kerüljön az összes állami tulajdonú föld, hogy a hasznosításuk egységes tulajdonosi joggyakorlás, egységes hasznosítási elvek alapján történhessen. A zárószavazást azonban két héttel ezelőtt el kellett halasztani, mert a javaslat kétharmados többséget igénylő részei nem kapták meg a szükséges számú voksot.

Nem volt szükség a kétharmadra

Ezt követően a törvényalkotási bizottság – a szakminiszter előterjesztésére – zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, kezdeményezve a törvényjavaslat egységének megteremtését a sarkalatos passzusok nélkül. Így a parlament most egyszerű többséggel is elfogadhatta a törvénymódosítást.

Átment Fazekas Sándor törvényjavaslata Fotó: Szabó Gábor - Origo

Simon Attila, a földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkára az április 14-én elhalasztott zárószavazás után tartott törvényalkotási bizottsági ülésen azt mondta: bár az egységes földvagyon-gazdálkodás feltételeit egyszerre akarták megteremteni, most az első lépés történik meg, ezzel párhuzamosan pedig folytatódhatnak az egyeztetések.

Az ellenzék szerint földmutyi

Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is az NFA-hoz utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett „földmutyiról”, „földrablásról” beszéltek.

Földmutyit és földrablást emleget az ellenzék Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Fazekas Sándor az eredeti javaslata indoklásában ugyanakkor azt írta: az NFA a védett természeti és Natura 2000-es területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok adnak meg a szervezetnek, így a kizárólagos nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt.

A honvédségi területekhez nem nyúltak

Simon Attila államtitkár az említett bizottsági ülésen azt mondta, nem kerülnek hátrányba a természetvédelmi szempontok a változtatás után, egyúttal jelezte, hogy a nemzeti parkok megkapják azokat a haszonbérleti díjakat, amelyeket eddig is beszedtek a szerződéseik alapján. A Fidesz agrárpolitikusa, Font Sándor a hétfő esti parlamenti vitában megemlítette, hogy a természetvédelmi területek egy részét jelenleg is az NFA kezeli, a másik fele van a nemzeti parkoknál.

A zárószavazás előtt jóváhagyott módosítással kikerültek a jogszabályból azok a paragrafusok, amelyek a honvédségi területek vagyonkezelését átadták volna az NFA-nak. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Az LMP így tiltakozott az ülésteremben a nemzeti parkok „kiárusítása” ellen Forrás: LMP

A keddi határozathozatal során az LMP-s képviselők a nemzeti parkokat érintő változtatás elleni tiltakozásul a 10 magyarországi nemzeti park nevét és logóját tartalmazó táblákat emeltek a magasba. Ezt követően Latorcai János levezető elnök közölte velük, hogy megsértették a házszabályt, amiről tájékoztatni fogja Kövér László házelnököt.

A természetvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnának

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a köztársasági elnök, az ombudsman és az összes parlamenti képviselő segítségét kéri, hogy az alkotmányellenes törvény ne léphessen hatályba, közölte a WWF Magyarország. A szervezetek szerint a törvény hatálybalépése visszafordíthatatlan károkat okozhat Magyarország természeti örökségében, ezért levélben fordultak az illetékesekhez, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz a jogszabály megsemmisítése érdekében.