Három közvélemény-kutatás is azt mutatja, sokak életét keseríti meg a vasárnapi boltzár. Az emberek véleményét a Medián, az Ipsos és a Tárki is felmérte, az eredmények szerint 60-68 százalék között van azok aránya, akik újra kinyitnák a boltokat.
A kormány viszont nem kegyelmez a Balatonnak és a Velencei-tónak sem. A balatoni városok polgármesterei félnek a bevételkieséstől, ám Tállai András államtitkár világossá tette:
nem engednek a szigorból.
Ahogy Budapest belvárosának sem kegyelmez a kabinet. Megjelent a Magyar Közlönyben a vasárnapi boltzárról szóló törény módosítása, tehát már a mostani vasárnapon sem nyithatnak ki a világörökségi területen lévő üzletek.
Budapest belvárosánál maradva, május 9-én, szombaton délután a Posta székházától a Kossuth térre vonulnak a két hete sztrájkoló pénzszállítók. A pénzszállítók fizetésemelést akarnak, a Posta és cége követelésüket indokolatlannak tartja, álláspontjuk szerint a dolgozók az elmúlt másfél évben majdnem 10 százalékos béremelést kaptak.
2015 márciusában a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 6,5, naptárhatástól megtisztítva 5,1 százalékkkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez az érték viszont már lassulást jelez a korábbi hónapok növekedéséhez képest.
A következő időszakban pedig már a vasárnapi zárva tartás is ráteheti a bélyegét az adatokra.
Az ipar termelése márciusban 9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adathoz képest, közölte a KSH. Az év első három hónapjában 8 százalékos volt a növekedés. Februárhoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás márciusban 2,6 százalékkal bővült.
Márciusról áprilisra nőtt az infláció, de 2014 áprilisához képest 0,3 százalékkal
alacsonyabbak voltak az árak.
Az infláció 2015-ben lassan elindulhat felfelé, de a jegybank inflációs célját 2016 vége előtt szinte biztosan nem fogja elérni, ezért nagyon valószínű az újabb alapkamat-csökkentés. Az alacsony olajárak miatt újabb rezsicsökkentés jöhet, véli Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője.
Az építőipar fellendülés elé néz, legalábbis a kiadott építési engedélyek alapján. A 2015 első negyedévében kiadott 2381 új lakásépítési engedély 44 százalékkal több, mint amennyit egy évvel korábban adtak ki, Budapesten háromszor annyi lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban, jelentette a KSH.
Viszont 2015 első negyedévében csak 1572 új lakás épült az egész országban, 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az épített lakások száma Budapesten 2 százalékkal csökkent.
Az eladások szempontjából jobb a helyzet, Budapesten a 2014-ben eladott lakások száma már megközelítette a válság előtti szintet, de vidéken még nem. Országosan 15 ezerrel több lakást adtak el, mint egy évvel korábban, a lakások átlagos ára 10 millió forint volt. A községekben a budapesti négyzetméterár töredékéért lehet lakást venni.
A büdzsé nem áll rosszul, az államháztartás központi alrendszerének 2015. április végi hiánya 609,8 milliárd forintra teljesült. Az első négyhavi hiány 69 százaléka az egész évre tervezett 877,4 milliárd forintnak. A nemzetgazdasági tárca emlékeztetett rá, hogy 2014. április végén az államháztartás központi alrendszerének deficitje 951,2 milliárd forint volt, az év első felében a kiadások mindig meghaladják a bevételeket.
Lassuló GDP-növekedést, emelkedő inflációt, csökkenő munkanélküliséget,
alacsony költségvetési hiányt és csökkenő államadósságot vár az Európai Bizottság a magyar gazdaságtól a következő két évre. Valamivel optimistább Brüsszelnél Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: a kormány az elmúlt héten az eddigi 2,5 százalékról 3,1 százalékra emelte az ez évre várt gazdasági növekedési prognózisát.
Ami a jövőt és a bevételeket illeti, nyilvánosságra hozta a kormány a reklámadó tervezett módosítását. A 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után nulla százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén.
A Magyar Reklámszövetség szerint az 5,3 százalékos egységes kulcs több vállalkozásnak is tízszeres adóemelést jelent. A Reklámszövetség úgy véli, a törvénytervezet csak néhány piaci szereplő számára kedvez, de a reklámipar összes többi szereplőjét indokolatlan adóemeléssel terheli. Azok a vállalkozások nagyon rosszul járnak, amelyek eddig az 1 százalékos adókulcs hatálya alá estek, hiszen eddig például egy 800 milliós árbevételű vállalkozásnak 3 millió forint reklámadót kellett megfizetnie, a tervezet alapján azonban már 37,1 millió forintot.
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cége, a Mészáros és Mészáros Kft., sikeres évet zárt tavaly, így a tulajdonosok (Mészáros Lőrinc és felesége) összesen 1,8 milliárd forint osztalékot vehetnek ki a vállalkozásból.
Engedélyezte a versenyhivatal, hogy a Körösaszfalt többségi tulajdont szerezzen a Magyar Építőben. A Körösaszfalt vezérigazgatója Mészáros Lőrinc leendő veje, a Magyar Építőt pedig a szakmában az egyik ellen-Közgépként emlegetik.
Nem mindenki áll olyan jól anyagilag, mint Mészáros Lőrinc. A NAV nyilvánosságra hozta legfrissebb szégyenlistáját, Győzike, Zuschlag János, és Vitézy Tamás. A legtöbb adóval tartozók listájára kormányközeli cégek és elítélt politikusok, nagyvállalkozók is felkerültek.
A Portfolio csütörtöki konferenciáján jelentette be Bogdán Tibor, az igazságügyi minisztérium főtanácsadója: két hét múlva bemutatják a magáncsődről szóló KDNP-s törvényjavaslatot, amelyet ezt követően a parlamentben is benyújtanak. Ha a tervezet átmegy, jövőre már
igénybe vehető lesz a csődvédelem, de egyelőre csak a jelzáloghiteleseknek,
és nekik is csak akkor, ha a hitelező engedi.
A Magyar Nemzeti Bank közbeszerzési eljárást folytatott le a gazdasági folyamatok közvélemény-kutatására, a nyertes a Századvég Politikai Iskola Alapítvány lett. A három évre szóló komplex kutatás-elemzési, stratégiai tanácsadási, szakpolitikai tanulmánykészítési feladatok elvégzésére összesen 1,8 milliárd forint áll rendelkezésre.