Több stadion árát vették ki a jóléti ellátásokból

Arló, Hunyadi János utcai romák, akik a Minden gyerek lakjon jól Alapítvány által kaptak segélycsomagokat

A kormány büszke arra, hogy nő a gazdaság teljesítménye és folyamatosan hangsúlyozza, hogy nem engedi el a nehéz helyzetben lévők kezét. A Policy Agenda kutatásából az látszik, hogy több stadion árát vették ki a jóléti ellátásokból többek között a nyugellátásokból és a munkanélküli segélyekből is.

A válság évében a központi költségvetés a GDP 15,9 százalékát költötte társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra. Egy évre rá még emelkedett is ezen támogatások aránya, már 16,1százalék jutott a családokra, nyugdíjasokra, munkanélküliekre, nehéz szociális helyzetben lévőkre. Az emelkedés egyik fő oka a válság hatására megnövekedett munkanélküliség volt.

Fotó: Polyak Attila - Origo

2016-ban a GDP 14,3 százalékra csökken a jóléti kiadások aránya. Ez 2008-hoz képest 1,6 százalékos esés, ami 560 milliárd forinttal kevesebbet jelent. Ha a 2008-as értéket tartotta volna az ország, akkor 2010 óta összesen 1 900 milliárd forinttal többet költöttünk volna a közösből a társadalmi jólét biztosítására.

Mi számít társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásnak:

- táppénz, anyasági ellátás
- ideiglenes rokkantsági juttatás
- nyugellátások
- munkanélküliek ellátása
- családi pótlék és a gyermekeknek járó juttatások
- szociális és jóléti intézményi szolgáltatások

A munkanélkülieken spóroltak a legtöbbet

Arányait tekintve a munkanélküliek ellátásán spórolt a legtöbbet az állam. 2008-ban még a GDP 0,4 százalékát költötte rájuk, most ez 0,1 százalékra csökkent.

De ugyanígy jelentős forráskivonás volt a nyugellátásokból, ami 10 százalékról 8,6 százalékra csökkent.

A családi pótlék hét éve stagnál

A családi pótlékot befagyasztották. 2008 óta nem emelkedett az összege, ezért a növekvő GDP miatt most már csak a megtermelt nemzeti össztermék 1,5 százalékát fizetjük erre 2016-ban, míg 2008-ban ez 2 százalék volt. Amennyiben tartaná az állam a korábbi szintet, akkor most a családi pótlék, a gyes,a gyed, gyet összegét 33 százalékkal meg lehetne emelni.

Fotó: Polyak Attila - Origo

Amíg a szociális területen csökkenés volt 1,6 százalékponttal, addig az állam működésének a költsége 6 százalékról 8,4 százalékra nőtt GDP arányosan - derül ki a Policy Agenda számaiból. Arányait tekintve a sport és szabadidős tevékenységek, valamint szolgáltatások területén volt a legnagyobb arányú növekedés. 2008-ban a nemzeti össztermék 0,07 százaléka ment el erre, míg 2016-ban hétszer annyi, 0,5 százalékot szánnak erre.