Valamit kihagyott a kormány a jövő évi büdzséből

A jövő évi költségvetés tervezete szerint a katasztrófavédelem nem kapna sokkal több pénzt, mint idén, pedig a kormány szerint 2016-tól át kell vennie a kéményseprést az önkormányzatoktól. A kéményseprést államosító törvényt az Országgyűlés még nem szavazta meg, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint majd intézkednek, ha ez megtörtént.

Csak 0,9 milliárd forinttal több pénzt adna a kormány a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak 2016-ban a jövő évi büdzsé tervezete szerint, egész pontosan az idei 52,8 milliárd helyett 53,7 milliárd forintot. Ez azért kevés, mert a kabinet tervei szerint 2016-ban már a katasztrófavédelem látná el a kéményseprő-ipari tevékenységet, ennek költsége a Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke szerint 6,5-7 milliárd forint évente.

Miért nincs rá keret?

Megkérdeztük a büdzsé kidolgozásáért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot, miért nem szerepel ez a pluszforrás (vagy ha nem is pont ez, de nagyságrendileg ekkora) a költségvetés tervezetében. Esetleg a kormány lemondott a kéményseprés államosításáról? Vagy úgy gondolják, 0,9 milliárd elég lesz a feladatok ellátására? Vagy a katasztrófavédelemnek a meglévő keretből kell majd kigazdálkodnia a kéményseprést is?

Egyelőre nincs forrás a jövő évi büdzsében az államosított kéményseprésre Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

A tárca majd intézkedik

A tárca válasza alapján egyik tippünk sem jött be. Ezt írták kérdéseinkre: „Az Országgyűlés még nem fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely 2016. január 1-jétől az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz rendelné a kéményseprő-ipari szolgáltatás ellátását. Amint ez megtörténik,

a Nemzetgazdasági Minisztérium intézkedik a megfelelő forrás biztosításáról.”

A költségvetésben van tartalék

Ennek egyébként valószínűleg akkor sincs akadálya, ha a kéményseprés államosítását a parlament a költségvetés után fogadná el, és a végleges költségvetésbe a fenti szám kerülne. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta a büdzsé bemutatásakor, hogy azt akkora tartalékkal tervezték, aminek mindenre elégnek kell lennie. A Költségvetési Tanács is azt írja véleményében, hogy a büdzsé konzervatív, és a kormány nagy tartalékkal számolta.

Kétharmad kell hozzá

Persze egyelőre azt sem garantálja semmi, hogy a kéményseprést államosító törvénytervezetet egyáltalán elfogadja az Országgyűlés. Egyik paragrafusa (és így az egész törvény) elfogadásához ugyanis

a szavazáson jelen lévő képviselők kétharmadának támogatása kell,

és nem biztos, hogy a Fidesz ezt össze tudja hozni. Az ellenzéki frakciók – az MSZP-é, a Jobbiké és az LMP-é – biztosan ellenzik a tervezetet, a Fidesznek pedig önmagában már nincs abszolút kétharmada (erről itt írtunk bővebben).

A kéményseprés államosításához a jelen lévő képviselők kétharmada kell Forrás: MTI/Soós Lajos

Vannak megoldások

A Fidesz csak akkor tudja keresztülvinni a tervezetet a parlamenten, ha a képviselői fegyelmezettebben mennek el a szavazásra, mint az ellenzékiek, vagy ha ellenzéki képviselők egy része is a kormánypárttal szavaz.

A másik megoldás, amivel már a földtörvény módosításakor élt a Fidesz: miután nem lett meg hozzá a kétharmad:

kiszedték belőle a kétharmadot igénylő részeket,

aztán egyszerű többséggel megszavazták. A kéményseprést államosító tervezetben egyébként az a paragrafus kétharmados, amelyik az önkormányzatokról szóló törvényt módosítja azzal, hogy kiveszi az önkormányzatok feladatai közül a kéményseprő-ipari szolgáltatás ellátását.

Nem hagyják magukat

A kéményseprés körüli harcok viszont könnyen lehet, hogy akkor sem érnek véget, ha a parlament (így vagy úgy) megszavazza a jelenleg a részletes vita szakaszában lévő jogszabályt, a katasztrófavédelem pedig megkapja a feladatok ellátásához szükséges forrást. Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke azt mondta, ha a tervezetet változatlanul fogadják el, akkor a kéményseprőcégek perközösséget fognak alkotni, és az Alkotmánybírósághoz, sőt ha kell, Brüsszelhez fordulnak.

Ha kell, Brüsszelig mennek a kéményseprők Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A kéményseprők elutasítják

A tervezetet a kéményseprők szervezetei szakmai szempontból a kezdetektől fogva elutasítják, úgy vélik, hogy az államosítás a 260 éves kéményseprőipar végét jelenti. A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének anonim felmérése szerint

a kéményseprők 75 százaléka inkább elhagyná a pályát,

mint hogy a katasztrófavédelemnél folytassa a munkát.

A rezsicsökkentés után

A kormány szerint az államosításra azért van szükség, mert az önkormányzatok és az általuk megbízott cégek nem képesek biztonságosan ellátni a szolgáltatást. A kéményseprők szerint az a probléma, hogy a kormány a rezsicsökkentés jegyében körülbelül a felére csökkentette a kéményseprésért beszedhető díjat, amiből a működést sem tudják fenntartani, ráadásul pluszfeladatokat is kaptak a nyakukba. A díjcsökkentés után több kéményseprőcég csődöt jelentett, a katasztrófavédelemnek több száz településen kellett közszolgáltatót kijelölnie.