„Furcsa párbeszéd alakult ki. A hagyományos és indokoltan kölcsönös tiszteletet mutató hangvétel és indulatmentes érvelés keretében próbáltunk igazodni a kormány által bevezetett fogalomváltások, átértelmezések, speciális adatbázisképzés és múltértelmezés viszonyaihoz” – így jellemzi hírlevelében Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) május 6-ai plenáris ülését.
A munkavállalók a tanácskozáson a következő követelésekkel fordultak a kormányhoz:
A kormány részéről az érdekegyeztető tanácskozáson Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára vett részt. A munkavállalók számos problémát vetettek fel, a főtitkár beszámolója szerint sokra nem kaptak kielégítő választ.
A munkavállalók elsődleges igénye a tanácskozáson az volt, hogy a különböző 2015. évi bérintézkedéssel nem érintett munkavállalók valamennyien kapjanak 2015. január -1-től hatályos illetményük 10 százalékának megfelelő, de minimum bruttó 15 ezer forint összegű béremelést. Ezt az NGM helyettes államtitkára
nem tartotta megvalósíthatónak,
de az ülés végén személyesen elkötelezte magát, hogy a javaslatot 2016. január 1-i hatállyal felvesse a költségvetés még lehetséges módosításai között, írja Boros Péterné.
A megbeszélés során kiderült, véli a főtitkár, hogy a közszolgálati bérintézkedésekre vonatkozó 2016 évi költségvetési keretszámokról a döntés valójában már megszületett. A munkavállalók szerint az is kikövetkeztethetővé vált, hogy a kormány a kormánytisztviselői életpálya érintettjeinek létszámát 60 ezer főben határozza meg. Ez a létszám valójában jóval 80 ezer fölött van, írja a főtitkár, nem beszélve a fegyveres szolgálatok több mint 10 ezer civil alkalmazottjáról, akik eddig úgy tudták, hogy kormánytisztviselők lesznek.
A munkavállalói oldal szóvivője a plenáris ülésen felvetette, hogy a Konvergencia Programban a kormány, közszolgálat vonatkozásában 2018-ig nem tervez a közszolgálatot érintő további bérintézkedést. Ezt a helyettes államtitkár azzal hárította el, hogy a főszámok tartalmaznak annyi tartalékot,
ami a kormány 2016 után esetleges lépését nem zárja ki.
A munkavállalók szerint „a kormány csábító lidércfényként használja – immár ötödik éve – az életpályák ígéretét, de jelenleg csupán egyetlen modell működik; az is sérülten, és csak részlegesen. Valamennyi életpálya terület képviselője kimondta, a javaslatok átfogó jellemzője, hogy egyik sem törekszik lefedni az adott ágazati- szakmai terület valamennyi dolgozóját, tehát elsődlegesen a megosztás eszközeként működik”.
A tanácskozásán a tárgyalófelek megállapodtak abban, hogy a következő ülés napirendjére tűzik (az országgyűlésnek benyújtott költségvetési törvény tényszámai alapján) a konkrét bérintézkedések részleteiről történő egyeztetést. A következő tárgyalásra várhatóan május 26 és június 04 között kerül sor, olvasható a hírlevélben.