A felsőoktatásnak is tennie kell a kkv-kért

Érdeklődő vállalkozóból nem volt hiány Debrecenben

Ki segíti a kkv-kat, hogy exportképes vállalattá fejlődjenek? Ez volt a csütörtöki KKV Csúcstalálkozó központi kérdése. A generációváltás és a szakemberképzés problémáját is felvetették. A felsőoktatási intézmények kezdik felismerni, hogy ők is tehetnek a szektor segítésért, de van még hová fejlődni.

Érdeklődő vállalkozóból nem volt hiány Debrecenben Forrás: KKVHÁZ

Égető kihívások

A magyar kkv-szektor képviselői és a döntéshozók ültek egy asztalhoz csütörtökön a debreceni KKV Csúcstalálkozón. Arra keresték a választ, ki segíti a kkv-kat abban, hogy exportképes vállalattá váljanak. A vállalkozásoknak három fő akadállyal kell megküzdeniük: a finanszírozás, a kompetenciahiány és a túladminisztráció problémájával. Ezek mellett új, ám egyre jelentősebb probléma a generációváltás és ezzel együtt a szakemberképzés kérdése. „Ez lesz a következő időszak legégetőbb problémája, segíteni pedig a döntéshozók mellett a felsőoktatási intézmények tudnak majd” – mondta Gulyás József, az esemény szervezője és a KKVHÁZ vezérigazgatója az Üzletrésznek.

Mit tehet a felsőoktatás?

Bár egyre több felsőoktatási intézmény ismeri fel az igényt, a legtöbb helyen nem lehet vállalatvezetésre szakosodni és ezzel kapcsolatos ismereteket szerezni. Egyedi kivétel a Debreceni Egyetem Team Academy képzése, ahol a hallgatók már az egyetemi éveik alatt megismerik a vállalkozói lét gyakorlati oldalát. Árváné dr. Ványi Georgina, az Academy egyik vezetője a rendezvényen elmondta, hogy 10 hallgatójukból 6 a képzés vége után is továbbviszi a vállalkozását. Szerinte az a legfontosabb, hogy a diákok itt megtanulnak együttműködni, mert ma sehol máshol nem kapnak erre mintát.

A kutatásfejlesztésről is beszélni kell

Teltházas volt a csütörtöki rendezvény: megtelt a 40 főre kalkulált kerekasztal, és még körülbelül 100 résztvevő és 33 kiállító volt jelen. A rendezvénysorozat következő állomása Veszprémben lesz június 10-én. A vezértéma ezúttal az innováció és a kutatás kérdése, ugyanis a kkv-knak kutatásfejlesztésre a legritkább esetben van pénzük, e nélkül viszont szinte lehetetlen exportképes árualapot létrehozni.