Az áfacsalásnak dob kesztyűt a régiónk

Már annak is van érezhető gazdasági hatása, ha nagyobb az adófegyelem

A közép-kelet-európai országok adórendszere stabil volt az elmúlt három évben. A régiói államai közös célként tűzték ki a gazdaság kifehérítését és a transzferárazás szabályozását. Magyarország az átlagosnál jóval magasabb áfakulccsal és az előnyös családi kedvezményekkel emelkedik ki a többi ország közül – derül ki a MAZARS 2015-ös Közép-Kelet-Európai Adóbrosúra című kiadványából.

A MAZARS 2015-ben újabb kiadványban gyűjtötte össze a közép-kelet-európai régió országainak aktuális adózási információit. A kutatás idén a Baltikum államaival és Albániával is foglalkozik, illetve szintén fontos újítás, hogy mivel egyértelműen nő a nemzetközi ügyletek szerepe, idén a transzferárazás külön blokként bekerült. A régió országainak adórendszere az elmúlt három évben viszonylag stabil volt. Jellemzően nem az adókulcsokból rajzolódnak ki új trendek, hanem az adórendszerek különbségei adták a legfontosabb konklúziókat.

Pszichológiai hatása is van a gazdaság kifehérítésének

A MAZARS szerint a legfontosabb új tendencia, hogy a régió országai együttesen lépnek fel az adócsalások ellen. A válság utáni években az államok inkább egymással versengve igyekeztek előnyös adókörnyezetet teremteni a befektetőknek. Mivel különösen az áfakerülés miatt hiányoznak a költségvetésből nagymennyiségű pénzek, ez a stratégia az adóterhek hosszabb távú csökkentésére is megoldás lehet.

Régiós szinten egyre több az olyan intézkedés, amelynek kifejezetten az adócsalás megakadályozása a célja, például Magyarország mellett több államban bevezették az online pénztárgépek használatát. A fordított áfa kiterjesztése is több helyen kiemelt téma az utóbbi időben, köztük hazánkban is. Ukrajna egyedi megoldással kísérletezik, ami várhatóan júliustól lép életbe: a bevezetendő regisztrációs rendszernek köszönhetően csak olyan áfás számla visszaigénylésére lesz majd lehetőség, ami regisztrálva van a rendszerben.

Smicsek Sándor, a kiadvány főszerkesztője és a MAZARS nemzetközi adózási partnere szerint a gazdaság kifehérítését célzó intézkedéseknek pszichológia hatásuk is van. Az adózókból nagyobb fegyelmet kényszerítenek ki, és ez általában automatikus adóbevétel-növekedést jelent az államnak. Azt is kiemelte, hogy az adóadminisztrációs terhek csökkentése az elmúlt években mindig vezényszó volt Magyarországon, hiszen ebben is élen járunk, viszont amióta a gazdaságfehérítés fókuszba került, az adminisztráció csökkentése kevésbé gyakori téma.

A nemzetközi ügyletekre figyelnek

A régió egyre több országában koncentrálnak a nemzetközi ügyletekre. A transzferárazással kapcsolatos dokumentáció bevezetésében Magyarország élen jár, ugyanis tíz éve még szinte csak nálunk létezett erre szabályozás. Az elmúlt években azonban szinte valamennyi régiós ország felzárkózása figyelhető meg. Ennek háttérében az áll, hogy amelyik országban ezzel a témával nem foglalkoznak, onnan a multinacionális vállalatok jó eséllyel adóalapot vonnak el. A dokumentáció elkészítése OECD-ajánlás is, illetve tervben van egy akcióterv elindítása is, aminek célja, hogy megakadályozza a jövedelmek átcsoportosítását egyik országból a másikba. Ha ez megvalósul, a régió egyik országa sem maradhat ki a transzferárazás szabályozásából.

A családi kedvezmény jó a hazai jövedelmeknek

A bérterhek alakulása Magyarországon továbbra is kedvezőtlen. Bár a személyi jövedelemadó jelentősen csökkent az utóbbi években, a bért terhelő összes adót nézve még mindig Magyarország vezet. 100 egységnyi nettó jövedelem kifizetése majdnem kétszer annyi, 196 egység teljes költséget jelent a munkáltatónak jövedelemszinttől függetlenül.

Kicsit árnyalja a képet, ha a családi és egyéb kedvezményeket, valamint a különböző jövedelemszinteket is figyelembe vesszük. Magyarország pozíciója lényegesen jobb a munkáltató összes költsége/nettó jövedelem arány szerinti régiós összehasonlításban, ha 2000 eurós havi jövedelmet, plusz három gyermeket feltételezünk. Családi kedvezmények nélkül tehát sereghajtók vagyunk, míg három gyermekkel rögtön a lista második helyén állunk, szorosan a csehek mögött. Ez jól tükrözi, hogy a magyar adórendszer családi kedvezménye régiós viszonylatban is kiemelkedő hatású a nettó jövedelemre. A vizsgált 19 országból 11 országban van családi kedvezmény, 8 országban pedig egyáltalán nem létezik ilyen.

Ausztria referenciapont

Ausztriában a legmagasabb az átlagkereset és a minimálbér is: a minimálbér több mint a régiós átlag négyszerese. Bár Ausztria földrajzilag a közép-kelet-európai régióhoz tartozik, gazdaságilag és az adórendszer szempontjából inkább a nyugati országokhoz sorolható. Csizmadia Heléna, a Mazars adóosztályának igazgatója szerint a kutatásban az összehasonlítás helyett referenciapontként érdemes tekinteni Ausztriára.

Magyarország mindkét szempontból a középmezőnybe tartozik, ami részben az utóbbi évek minimálbér-emeléseinek köszönhető. Hazánkat összevetve a Visegrádi négyek többi országával (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) Csehországban és Lengyelországban magasabb az átlagbér, megközelíti a régiós átlag értékét. Ez az adat a feketegazdaság térnyerésétől is függ, ezért a különbség oka az is lehet, hogy ezekben az országokban nagyobb arányban vallják be a munkavállalói jövedelmeket.

Már annak is van érezhető gazdasági hatása, ha nagyobb az adófegyelem Fotó: Hajdú D. András [origo]

Mindkét kategóriában jócskán kiemelkedik az átlagból Szlovénia. A többi ország közül átlagbér szempontjából Észtországban, Görögországban, Lengyelországban és Csehországban magasabb az érték, mint a régiós átlag, a minimálbért tekintve pedig Görögország, Lengyelország, Horvátország értékei haladják meg azt.

Magyarországon a legmagasabb az áfa

Az általános forgalmi adó és a társasági adó mértéke jelentősen nem változott a régió országaiban 2013 óta. Bosznia-Hercegovinában a legalacsonyabb az áfa (17 százalék), míg Magyarország a legmagasabb áfakulcssal operál (27 százalék), miközben a társasági adó kulcsa szélsőségesen alacsony, 10 százalékos. Ez a fordított arány a magas áfakulcssal operáló országok mindegyikére jellemző. Románia is hasonló stratégiát alkalmaz a 24 százalékos áfakulcssal, és 16 százalékos társasági adó kulccsal.

Összességében stabilak maradtak a kialakult adórendszerek az elmúlt években a régióban. Magyarországra sem igaz már az a hektikusság, amivel korábban vádolták. Ennek köszönhetően tervezhető lett az adózás, a kormányzati kommunikációs szerint pedig hazánk az egyszámjegyű jövedelemadóztatás felé halad.