Mark Carney, a Bank of England, vagyis a brit jegybank kormányzója a BBC rádió politikai magazinműsorában értékelte a brit statisztikai hivatal legfrissebb, a munkaerőpiacról szóló adatait. Szerinte az adatok több bevándorlással kapcsolatos mítoszt is megcáfolnak.
Kiemelte például azt a tényt, hogy az elmúlt két évben a korábbi időszak átlagánál 300 ezerrel több idősebb, 50-es, 60-as éveiben járó brit állampolgár maradt aktív szereplője a brit munkapiacnak – nem igaz tehát, hogy a bevándorlók olcsó munkaereje miatt tömegével vesztenék el állásukat a brit dolgozók.
Ráadásul az új munkavállalók nagy része nem is a bevándorlók közül kerül ki: az utóbbi két évben több mint félmillió új munkavállaló kapott állást, miközben a bevándorlók száma csak 50 ezerrel nőtt ebben az időszakban – vagyis az új munkavállalók több mint 90 százaléka brit születésű volt.
Carney szerint téves az a sztereotípia is, hogy a nagy-britanniai bevándorlók csak alantas munkákat végeznének alacsony bérért. Mint mondta, bár érkezésük után a külföldi munkavállaló kezdetben valóban kétkezi munkát végez alacsony bérért, többségük idővel tovább tud lépni, hiszen sokan már eleve valamilyen képzettséggel érkeznek.
A brit statisztikai hivatal a napokban közzétett felmérése szerint a közelmúltban hét éves csúcsot ért el a foglalkoztatottság, 2008 óta nem volt olyan alacsony a munkanélküliség, mint most. A munkaképes korú lakosságon belül pedig 73,5 százalékos volt március végén a foglalkoztatottság, a bejegyzett állástalanok száma 5,5 százalékos volt.
Ezzel együtt a Bank of England a héten közzétett új inflációs jelentésében rontotta a brit gazdaság idei és jövő évi növekedésére adott előrejelzését, elsősorban azzal az indokkal, hogy az új munkahelyek közül nagyon sok nem igényel magas szintű szakképesítést, és kevéssé termelékeny.
Az ONS felmérése szerint jelenleg több mint 4 millió külföldi dolgozik Nagy-Britanniában, köztük 1,95 millióan érkeztek az EU más államaiból. Utóbbiak csaknem fele, 942 ezer munkavállaló az EU-ba 2004-ben felvett kelet-közép-európai államokból jött, köztük Magyarországról.
A brit fővárosban jelenleg becslések szerint 200 ezer magyar dolgozik, emiatt Londont már a „második vagy harmadik legnagyobb magyar városként” tartják számon. Londonba – ahogy általában nyugatra – többségében fiatal munkavállalók vándorolnak ki Magyarországról. A magyar migránsok 44 százaléka 30 év alatti, 77 százaléka pedig még nincs 40 éves, a kétharmaduk még nem alapított családot. Nagy-Britannia mellett a legnépszerűbb célország Németország és Ausztria.
A kivándorlás súlyosságára pár hete a KSH is felhívta a figyelmet: a magyar statisztikai hivatal szerint tavaly minimum 31 500 ember vándorolt ki Magyarországról, de ez a szám a fogadó országok statisztikái alapján még magasabb is lehet.