Az akácméz jelenti a teljes magyar méztermelés 40-60 százalékát, vagyis döntően az juttatja a profithoz, a fejlesztésekhez szükséges forrásokhoz a méhészeket - közölte Mészáros László.
Az akácerdőket döntően, jellemzően alacsony aranykorona-értékű, futóhomokos területekre telepítették, ahol más növények gazdaságosan nem termelhetők, illetve az erdők elpusztításának káros ökológia következményei is lennének – tette hozzá a szakember.
Ugyanakkor 20 ezer méhész, illetve a háttérágazatokban dolgozók megélhetése függ az akácméztől, ezért az agrárdiplomáciának erőfeszítéseket kell tenni a növény megvédése érdekében - mondta a szakember.
A földművelési tárca idén januárban közölte, hogy az előzetes brüsszeli tervekkel szemben a hungarikumnak minősülő fehér akác várhatóan
nem kerül fel az "idegenhonos özönfajok" uniós tiltólistájára,
amely az Európai Unióban nem őshonos, agresszíven terjedő állat- és növényfajok kitiltását, visszaszorítását irányozza elő.
Magyarország akácnagyhatalom és törekedni kell arra, hogy a jövőben is így legyen - mondta a hétvégén a földművelésügyi miniszter a második országos akácnapon Túrkevén. Fazekas Sándor kitért arra, hogy az Alföldnek vannak olyan részei, ahol más fafajták nem telepíthetőek vagy nem maradnak meg. Túrkevén nincs erdő, de a fasorokban megjelent az akácfa, amely képes nagyon szép mézelő területet biztosítani, amely a túrkevei emberek számára is "jótétemény" - fogalmazott.
"Védekezésből offenzívára váltottunk"
- fogalmazott, utalva arra, hogy míg tavaly a legfontosabb feladat az akác elleni támadások elhárítása volt, a következő időszakban már a faiparban történő hasznosítás lehetőségeit igyekeznek minél jobban kihasználni, amelyhez minél több faalapanyag szükséges.