Az IMF és az Európai Unió is elismeri a magyar gazdaság eredményeit – mondta Lieselore Cyrus, Németország nagykövete a Német–Magyar Iparkamara taggyűlésén. Az ország gazdasága jó irányba tart a németek szerint, de azért vannak kifogásolható tényezők. A német cégeket a különadók, az átláthatatlan pályázati kiírások és az ekáer is rosszul érinti.
Az adatok kevesek egy ország gazdaságának megítéléséhez, fontosak a pszichológiai tényezők is – mondta a nagykövet. Ilyen tényező például a kiszámíthatóság, ami minden jó viszony egyik alapja, és amiben
lenne hova fejlődnie Magyarországnak.
Emellett a helyi szakmunkások is lehetnének képzettebbek. A németek még mindig jó befektetési helyszínként tekintenek az országra, de a pozitív hozzáállás romlott tavaly óta, különösen, ha a környező országokhoz hasonlítják Magyarországot.
A nagykövet beszélt még a szakképzés, a kis- és középvállalati szektor, valamint a kutatás-fejlesztés fontosságáról. Nem szabad megfeledkezni a tehetséges és dolgozni akaró nőkről sem a szakképzés során – mondta Cyrus. Ha Magyarország úgy döntene, hogy a megújuló energiák zászlóshajója kíván lenni, akkor partnerként számíthat Németországra.
Orbán Viktor szerint a német és a magyar nép közötti kulturális különbségek sokszor megnehezítik a két fél közötti tárgyalást, és magyar emberként nem könnyű a németek előtt beszélni. A németek precízek, és a kiszámíthatóságot keresik,
a magyarok viszont szeretnek szárnyalni,
és kevésbé tartják fontosnak a konkrétumokat. Orbán szerint ezért találták fel a golyóstollat, a lyukkártyás számítógépet és a kávéfőzőt.
Eljött az a történelmi pillanat, amikor jól jönnek a magyarok sajátosságai – mondta Orbán. A kor, amiben élünk, rákényszerít minket az új utak keresésére. Lehet, hogy nem mindenben értenek velünk egyet Brüsszelben és Berlinben, de mi legalább nem a németek pénzén élősködünk – állítja a miniszterelnök. Azért nem, mert a magyarok nem szeretnek mások pénzén élni, ugyanis akkor elpárolog belőlük az irántuk érzett tisztelet.
A magyar gazdaság nagyon sikeres, mondta a miniszterelnök, és elismerte, hogy ebben nagy szerepük van az itt működő német vállalatoknak. Európa viszont bajban van. A kontinens súlya évről évre csökken a világkereskedelemben. Ennek az az oka a miniszterelnök szerint, hogy Európa csapásként tekint a válságra. Ez a hozzáállás pedig ahhoz vezet, hogy Európa a régi rendszert próbálja rendbe hozni.
Pedig a válságra lehetőségként is lehetne nézni. Mikor tudott Európa a világgazdaság vezető szereplője lenni? – tette fel a kérdést Orbán. Az ipari forradalmak után – adta meg a választ. A második világháború után azonban valami elromlott a miniszterelnök szerint. A jó koponyákat elszipkázták, a harmadik ipari forradalmat pedig már máshol indították el. Tehát egy új ipari forradalomra van szükség – mondta Orbán a meghökkent német üzletembereknek.
Az ipari forradalmat viszont nem a politikusok indítják el, hanem a gazdaság szereplői. Ezért az európai politikusok fő feladata:
a gazdaság támogatása.
Azért van valami, amit még egy politikus is tud az ipari forradalmakról, véli Orbán Viktor. Azt, hogy két dolog kell hozzájuk: olcsó energia és képzett munkaerő. Magyarország ezért bővíti az atomerőművét, a munkaerőképzéssel pedig minden rendben lesz, amiben a német vállalatoknak nagy szerepük van.
Orbán beszélt még a magyar gazdaság erejéről, a közmunka hasznosságáról és a teljes foglalkoztatás víziójáról, majd azt is felsorolta, hogy miért élünk izgalmas időkben: izgalmas nézni, hogy megáll-e Európa a lejtőn, izgalmas figyelni az olajár változását és az általa okozott geopolitikai változásokat, és izgalmas figyelni a technológia fejlődését. Orbán azt mondta, tudja, hogy egyes intézkedések fájnak a német cégeknek, de ha a kép egészét nézzük, egy befektetésbarát országot látunk.