Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Sorsdöntő lehet az eurócsoport vezetőinek hétfő esti csúcstalálkozója Görögország számára. Előtte lesz egy kisebb eurócsoport-találkozó is, amelyen csak a pénzügyminiszterek vesznek részt, előtte pedig egy még kisebb, ahol Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök találkozik országa hitelezőivel: Christine Lagarde IMF-vezérrel, Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, és Jeroen Dijsselbloemmel, az eurócsoport elnökével.
A találkozók tétje elvileg az, hogy csődbe megy-e Görögország, ha igen, akkor mikor és milyen formában. Illetve ha nem megy csődbe, akkor milyen feltételekkel mentik meg a hitelezői.
Gyakorlatilag viszont rendkívül valószínűtlen, hogy hétfőn konkrét megállapodásra jussanak a felek.
A tárgyalások megkezdése előtt szinte minden vezető ezt mondta, Angela Merkel német kancellártól Jean-Claude Junckeren keresztül Francois Hollande francia elnökig és az eurócsoport helyszínre érkező pénzügyminisztereiig.
A megegyezés egyébként nem is annyira sürgős, abban az értelemben, hogy Athénnak még legalább napjai vannak a csődig, de az is lehet, hogy hetei.
Hogy pontosan hogy állnak, azt csak a görög kormány tudja.
Az IMF-nek június végéig kell törleszteniük 1,6 milliárd eurót, de a Bloomberg közgazdászai úgy számolnak, könnyen lehet, hogy ezt a pénzt még össze tudják kaparni.
A júliust viszont már biztosan nem tudják túlélni külső segítség nélkül: abban a hónapban esedékes egy újabb, szűk félmilliárd eurós törlesztés az IMF felé, és ami sokkal komolyabb, 3,5 milliárd eurót kell visszafizetniük az Európai Központi Banknak (EKB). Augusztusban szintén az IMF-nek és az EKB-nek kell majd törleszteniük, összesen 3,5 milliárd eurót.
Tehát összesítve Görögország nyári kötelezettségeit:
A hétfői megegyezés azért is valószínűtlen, mert Athén ugyan már vasárnap éjjel elküldte javaslatait a hitelezőknek, de hétfő reggel kiderült, hogy véletlenül rossz dokumentumot küldtek el, a frissített változat néhány ponton különbözik a korábbitól. Michael Noonan ír pénzügyminiszter szerint a kavarodás miatt az eurócsoport nem tudott felkészülni a tárgyalásokra.
A találkozó előtt több pénzügyminiszter már arról beszélt, hogy valószínűleg újra összeülnek még a héten. Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke ezt a találkozó előtt nem erősítette meg, de azt mondta, a görög javaslatok kései beérkezése miatt hétfőn már
lehetetlen lesz végső értékelést adni róluk".
Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter csak annyit tett hozzá tréfálkozva, hogy lassan ideje lenne, ha Athén állná a találkozók cechét.
A legpesszimistább előrejelzést Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter adta, aki szerint egyáltalán nem kaptak új javaslatokat, abban az értelemben, hogy a javaslatok nem jelentenek lényegi előrelépést a korábbiakhoz képest.
A pénzügyminiszterek találkozója után Jannisz Varufakisz görög pénzügyminiszter anélkül hagyta el a helyszínt, hogy nyilatkozott volna a sajtónak. A tárgyalás után Jeroen Dijsselbloem és Pierre Moscovoci, az Európai Bizottság gazdasági biztosa beszéltek, bejelentették, hogy
június 25-én, csütörtökön újabb csúcstalálkozó lesz.
Az eurócsoport konzenszusa szerint a görög javaslatok
alaposak és átfogóak",
de ahhoz későn érkeztek, hogy egy hétfői áttöréshez elegek legyenek. Arra viszont jó alapot jelentenek, hogy a befagyott megbeszélések újrainduljanak.
A Guardian elemzője jó jelnek tekinti, hogy Jeroen Dijsselbloem nem feddte meg a görögöket, amiért kavarodást okoztak a két változatban elküldött reformcsomaggal. Sőt, az eurócsoport elnöke azt mondta,
nem jelentett nagy gondot, hogy két verzió volt".
Annak ellenére, hogy a pénzügyminiszterek nem tudtak dűlőre jutni, a nagyobb csúcstalálkozót, ahol az eurócsoport több vezetője is részt vesz, megtartják hétfő este.
A görög kormány már vasárnap este elküldte reformcsomagját (mint utóbb kiderült, ez nem a végleges verzió volt), ezt az érintettek még jól fogadták. Pierre Moscovici például azt mondta,
a görög kormány, azt hiszem, végre megértette, hogy konkrét és erős ellenjavaslatokat kell benyújtania”.
A reformcsomagra a piacok is jól reagáltak, az európai részvények kilőttek a nyitásban, erősödik az euró, a régiós devizák és a forint is. A távol-keleti tőzsdék szintén emelkedtek.
A javaslatcsomagban a görög kormány a következőket ajánlotta:
Ami a nyugdíjkorhatár emelését illeti, a kulcsszó a fokozatosan: a görög javaslatból nem derül ki, hogy mennyi idő alatt akarják végigvinni az emelést. A hitelezők eddig a 6 százalékos áfakulcs teljes megszüntetését sürgették, a mostani javaslatban viszont a görög kormány több terméket sorolna a legmagasabb áfakulcs alá.
A tárgyalásokon a tét első körben az a 7,2 milliárd euró, ami a szintén június végén kifutó mentőcsomagból még hátra van. Ezt a pénzt Athén eddig azért nem kapta meg, mert az új kormánypárt,
a Sziriza nem volt hajlandó folytatni az elődje által elkezdett megszorításokat, amik a mentőcsomag feltételét jelentették.
Ha a görögök meg tudnak egyezni a hitelezőikkel, akkor ezt a pénzt felvehetik. Ebből az augusztusban esedékes törlesztéseket talán még ki tudnák fizetni (ahogy fentebb összesítettük, augusztus végéig körülbelül 9 milliárd euró kötelezettségük van), de szeptemberre nagyjából ott tartanának, ahol most vannak.
Éppen ezért a tárgyalások már nem is csak erről a 7,2 milliárd euróról szólnak:
Görögország hitelezői készek kitolni a jelenleg futó mentőcsomag lejáratát fél évvel, a keretet pedig megemelni 18 milliárd euróval,
emlékeztet a Guardian. A hitelezők a görög adósság hosszabb távú átütemezéséről is hajlandóak tárgyalni, feltéve, hogy a megszorításellenes Sziriza hajlandó kompromisszumot kötni, és kész komoly reformokba belevágni.
A Sziriza ugyanakkor megszorításokat nem akar vállalni, egyrészt mert megszorításellenes programmal nyerte meg a választásokat, másrészt mert úgy látják, további megszorítások mellett a gazdaság nem fog tudni nőni.
