Tavaly popsztároknak kijáró tömeg fogadta Kínában a Tesla Motors elnökét, Elon Muskot, amikor bemutatta a közönségnek a cég Model S típusú elektromos autóját. Az őrület közepette a milliárdos amerikai vállalkozó ambíciózusan azt jósolta, hogy cége autós eladásainak 35 százaléka Kínában valósul majd meg 2014-ben. A jóslat azonban nem vált be, sőt.
A kínai autókereskedők szövetségének adatai alapján
a Tesla mindössze 2499 elektromos autót adott el tavaly Kínában, alig a felét annak, amennyit az országba importáltak.
Ennek a kiábrándító adatnak meg is lett a következménye: két magas beosztású vezetőt bocsátott el Musk a kínai divízió éléről – írja a Marketwatch.
Az amerikai tőzsdén is jegyzett cég legfrissebb pénzügyi jelentése szerint a Tesla tavaly 31 700 autót adott el világszerte, így ennek csak töredékét képezik a kínai eladások. Azonban az idei első negyedévben erősödött a Tesla Kínában, miután az elsőn negyedéves adatok szerint már 1 055 autót adtak el a világ legnépesebb országában.
Elon Musk mindenképp változásokat akar, ennek megfelelően Tom Zhu Xiaotongot nevezte ki a kínai divízió élére, akinek kiemelt feladata lesz egy új stratégia mentén felturbózni a kínai piaci jelenlétet. Zhu korábban a Tesla kínai töltőállomás hálózatának részlegét vezette.
A kihívás pedig nem is kicsi, hisz olyan akadályokkal kell megküzdeni, mint a Tesla-kompatibilis elektromos töltőállomások kialakítása vagy akár a kormányzati kapcsolatok megfelelő kezelése.
Mindenképp alkalmazkodni kell a kínai piac jellegzetességeihez, de azt remélik, hogy legalább Musk jóslatainak egy része valóra válik, azaz a kínai eladások emelkedni fognak.
Bármennyire is oly népszerű az extravagáns Musk, a Teslának még nagyon hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy Kína egyik kedvenc márkájává váljon. A vállalat kínai üzletágának valójában félelmetes kihívásokkal kell szembenéznie.
Zhu legutóbb azt mondta, hogy a cég azon küzd, hogy megoldást találjon az eltérő szabványú, Kínára jellemző elektromos autó töltőállomások kérdésében, hisz az ottaniak egyáltalán nem kompatibilisek a Tesla által gyártottakkal.
Pedig az elmúlt években két kínai állami vállalat, a State Grid és a China Southern Grid több mint 20 ezer olyan elektromos töltőállomást telepített országszerte, amelyek csak a kínai gyártmányú elektromos járművekkel, a BYD-ekkel kompatibilisek. Ezen kívül, a tervek szerint 2017-re tízezer olyan töltőállomást hoznak létre Pekingben, amelyeket csak Kínában gyártott járművek tudnak használni.
Bár a State Grid vezetője szerint a töltőállomások kompatibilitásának kérdése nem megoldható, a Tesla még nem dobta be a törölközőt.
Ehelyette saját stratégia mentén szeretnének töltőállomásokat nyitni Kína-szerte, hogy a vásárlók ne ütközzenek ilyen jellegű technikai akadályokba. 2014 áprilisa óta 19 kínai városban mintegy 40 állomást nyitott, saját berendezéseit használva, és további mintegy 600 kisebb töltőpontot alakítottak az országban.
A Tesla megállapodást kötött a kínai Minsheng Bankkal és a China Unicom telefontársasággal is, így több száz banknál és kiskereskedelmi egységnél tudnak majd kiépíteni töltőállomásokat szerte az országban, bár ezek közül eddig még csak kevés nyílt meg.
A stratégia másik része, hogy a Tesla tavaly óta hordozható és otthon tölthető akkumulátorokkal szereli fel kínai vásárlóit, mindezt ingyenesen.
Közben a Tesla folyamatosan tárgyal a kínai kormánnyal és döntéshozókkal a töltési technológiáról szóló szabványok módosításáról.
Az új szabályozás várhatóan 2015 második felében léphet életbe. „Segítettünk a szabályozóknak megszerkeszteni a töltési szabványokat” – mondta Gao Xiang, a Tesla egyik divízióvezetője. „Így a jövőben nem lesznek kompatibilitási problémák”.
A töltési kihívások mellett a nagy autógyárak egyre fokozódó jelenlétével is meg kell küzdenie a Teslának, hisz most már a BMW és az Audi is megjelent saját elektromos autóival Kínában. A BMW tavaly ősz óta árulja i3-as modelljét Kínában, melyből világszerte 12 ezret adtak el tavaly.
A Tesla abban bízik, hogy ha sikerül megnyernie a kínai kormányzat támogatását, akkor megerősödhet a piaci pozíciója. Ezt nagyban segítené, ha a Tesla-modell is bekerülhetne a kormány elektromos autó vásárlást támogató programjába, hisz jelenleg csak a kínai gyártmányú, a kínai kormány által jóváhagyott katalógusban szereplő elektromos autók után kapnak támogatást a vásárlók, járművenként közel 9 200 dollárnak megfelelő jüant.
Ahhoz, hogy a Tesla is bekerülhessen ebbe a katalógusba, a cég még több pénzt akar befektetni az országban, például mintegy 500 millió dollár értékben vásárolna felszerelést kínai cégektől, kétszer annyit, mint a tavalyi beszerzések - állította Zhu.
De egy gyárépítés is szerepel a tervek között egy kínai vállalattal karöltve a következő három évben. A cég abban bízik, hogy a helyi önkormányzatok az elektromos autókkal majd kivételt tesznek, és az ilyen járműveket használók a hét minden napján tudnak majd autózni. (A hatalmas légszennyezettség miatt a páros és páratlan rendszámú autókat csak napi váltásban engedik közlekedni Kínában.)
Mindemellett a Tesla azt is szeretné elérni, hogy a e-kocsik ne kapjanak parkolási bírságot, illetve használhassák a buszsávokat is.
Zhu vezetése alatt először mutattak be Tesla autókat az áprilisi sanghaji autókiállításon, Kína legnagyobb újautó bemutatóján. De hasonló előremutató lépés lehet az is, hogy
a vállalat az autókölcsönzési piacon is partnerségi viszony kialakítására törekszik,
és első körben szeretnének kiépíteni egy háromezer autóból álló flottát.
A terjeszkedés mellett a cég költséghatékonyabb működésére is oda kell figyelni, bár a Tesla vezetői eddig tagadták a 600 munkavállaló (a kínai vállalat dolgozóinak egyharmada) elbocsátásáról szóló híreket, sőt május óta folyamatos az új alkalmazottakat toborzása.
Mindezek mellett a Tesla kínai térnyerését egy személyes ügy is befolyásolja. Egy, a neve elhallgatását kérő elemző szerint
a kínai divízió vezetőjének legnagyobb kihívása nem is a piaci stratégia felépítése, hanem Elon Musk személyes támogatásának elnyerésében rejlik.
Zhut eleve úgy vették fel a céghez, hogy nem örökölte meg elődje globális értékesítési alelnöki státuszát, ami azt jelenti, hogy a kínai vállalat vezetőjekénte Musknak és az éppen aktuális értékesítési alelnöknek is be kell számolnia tevékenységéről.
A kínai Tesla egyik korábbi menedzsere szerint Musk híresen szoros ellenőrzés alatt tartja a vállalat működését, ami korlátozhatja Zhu tevékenységét.
Tekintélyelvű vezetési stílusával Musk mindenről tudni akar, a pénzügyektől az emberi erőforrásokig
– mondta a neve elhallgatását kérő menedzser. Például, Musk tavaly novemberben az alelnök feje fölött átnyúlva lefújta azt a tervet, hogy az Alibaba online viszonteladó által működtetett Tmall weboldalon is árulják a Tesla autóit. Pedig a promóció épp a kínai Szinglik Napjára esett volna, amely a világ legnagyobb online vásárlási napja is egyben. Zhu azt mondta, azért mondták le a promóciót, hogy megvédjék a Tesla imidzsét. Ráadásul sokkal inkább megbíznak a szájhagyomány útján terjedő marketingben, mintsem hogy fizetett hirdetésekre szórjanak el egy csomó pénzt.
Az elmúlt egy évben 13 százalékkal került feljebb a vállalat részvényeinek árfolyama, így már 34 milliárdos piaci kapitalizációval rendelkezik a Tesla. Ugyanakkor sokkal szembetűnőbb a március óta tartó emelkedés, amely során közel 50 százalékos felértékelődést lehet látni a részvénynél. Ebben nyilván szerepet játszhat az április végén bemutatott Powerwall nevű új akkumulátora is, mely háztartások számára is könnyedén alkalmazható lesz, és amely alapjaiban fogja megváltoztatni a világ energiafelhasználását. Ezekkel a berendezésekkel a lakástulajdonosok és a vállalatok is tudnak energiát tárolni, így nem kell mindig a hálózati villamosenergiára hagyatkozniuk.
A jelenlegi emelkedés egyelőre még nem mutatja a kifulladás jeleit, így a következő időszakban elképzelhető, hogy újra célba veszi a papír a tavaly szeptemberi 291 dolláros szintet. Lefelé támasz 256, majd 240-245 dollár között található.