A szépirodalom segít, hogy belehelyezkedjünk mások szerepébe, és megértsünk különböző nézőpontokat és élethelyzeteket. Az ismeretterjesztő könyvek pedig abban segítenek, hogy új területekről tanuljunk, például politikáról vagy pszichológiáról. Sokan évekig nem jutnak el odáig, hogy végigolvassanak egy könyvet, pedig nem lehetetlen vállalkozás. Ha minden nap elolvasunk egy fejezetet, mondjuk amég sorban állunk valahol vagy utazunk a buszon, akár minden héten elolvashatunk egy teljes könyvet.
Olvasás helyett néha kényelmesebb mozgóképet nézni. Ilyenkor szoktuk ledobni magunkat a tévé elé, és órákig nézni anélkül, hogy észrevennénk az idő múlását. Pedig rengeteg újat lehetne tanulni az alatt a néhány óra alatt, sőt már fél óra alatt is. Ilyenkor válasszunk ki egy TED-előadást a Youtube-on vagy nézelődjünk a SmarterEveryDay című Youtube-csatorna kínálatában. Ha fáradtak vagyunk az olvasáshoz, akkor is tölthetjük hasznosan az időt.
Amikor elmagyarázunk valamit másnak, sokkal jobban megragad a memóriánkban. Einstein is azt mondta, hogy ha nem tudunk valamit elmagyarázni, akkor nem értjük igazán. Sokan blogot indítanak, hogy mélyítsék a tudásukat egy területről, de élőben is érdemes megragadni minden alkalmat, hogy másokkal is megosszuk, amit megtanultunk.
A fiatal Steve Jobs nem fejezte be az egyetemet, de visszajárt egy kalligráfia kurzusra. Ekkor tett szert arra a jártasságra a dizájnban, amelyre később az első Mac megtervezésében támaszkodott. A tanulság, hogy soha nem tudhatjuk, mi lesz hasznos a későbbiekben. Legyünk nyitottak, próbáljunk ki új dolgokat és kapcsoljuk őket a korábbi tapasztalatainkhoz. Ha egy tanfolyam túl nagy falatnak tűnik, csempésszünk apró újdonságokat a mindennapokba: ne mindig ugyanazokba az éttermekbe járjunk, vagy próbáljunk ki új útvonalakat.
Azt mondják, hogy az IQ-nk megegyezik a hozzánk legközelebb álló öt ember IQ-jának az átlagával. Ha olyanokkal töltünk időt, akik okosabbak vagy nagyobb tudásúak, kénytelenek vagyunk felzárkózni. Ehhez az is fontos, hogy nyitottak legyünk, és ne féljünk kérdéseket feltenni. Keressük az ilyen lehetőségeket, például minél gyakrabban kávézzunk vagy sétáljunk egyet valakivel, aki inspirálóan hat ránk.
Minden este írjunk listát arról, hogy mit teljesítettünk aznap. Egyrészt jó, tudni, hogy mivel bővült a tudásunk, másrészt kitartásra sarkall, ha megtapasztaljuk, hogy egy kis erőfeszítéssel érezhető fejlődésre vagyunk képesek. A Google Docs-ban könnyen kezelhetünk listákat, nem árt több témában létrehozni őket. Például gyűjtsük a forrásokat, amelyekből tanulunk, vagy, hogy mivel nem szeretnénk időt tölteni a hatékonyság érdekében.
Ahhoz, hogy a felsorolt módszerek működjenek, az is fontos, hogy ne görcsösen igyekezzünk fejleszteni magunkat. A kimerültségre a legjobb gyógyír egy kis mozgás vagy séta. Az olyan nagy gondolkodók, mint Gandhi és Charles Darwin híresen hosszú sétákat tettek. Néha le kell állni egy kicsit, és hagyni, hogy az agyunk feldolgozza az új információt. Közben azt is át kell gondolni, hogy hogyan tudjuk alkalmazni a tanultakat.