Nem menekülnek az adósságtól a települések

Pécs, 2015. április 15. A Havi-hegy városrész látképe a belvárosi Király utcából. A hegy tetején áll a Havas Boldogasszony kápolna, amelyet az 1693. évi pestisjárvány után fogadalomból építettek.

Az állam az elmúlt években átvállalta az önkormányzatok adósságát, most mégis úgy tűnik, hogy 2016 végéig jelentősen nőni fog a települések tartozása. Szakértők az Origónak azt mondták: nem kell aggódni, ha a hitelfelvételek beruházásokra és fejlesztésekre mennek.

A kormány több mint 200 milliárd forintos terhet vett le a fővárosi önkormányzat válláról az adósságkonszolidációval. Budapest most 60 milliárdos hitelt – ráadásul devizahitelt – venne fel a 3-as metró felújítására.

Mindig annyit költöttünk, amennyink volt, arra pályáztunk, amihez megvolt az önrészünk – ezt már egy Heves megyei település polgármestere mondta a Heol.hu-nak. Ócsai László szerint több százmillió forintot is el tudnának költeni a településre. Adács idén 44 millió forintot kaphat a Belügyminisztériumtól azért, mert nem adósodott el. A járdákat és az utakat újítanák fel.

Megduplázódhat

A települési önkormányzatok egyes fejlesztéseket, beruházásokat továbbra is hitelből finanszíroznak, így például Tahitótfalu iskolafelújításra, Lenti gyógyfürdőre és szállodára, Balatonfüred pedig kikötőre vett fel hitelt. 105 milliárd forintról 205,5 milliárd forintra nő az önkormányzati alrendszer konszolidált adóssága 2016 végére, derült ki az Állami Számvevőszék 2016-os költségvetési törvényjavaslatról szóló véleményéből. Tehát egy év alatt várhatóan megduplázódik az önkormányzatok adósságállománya.

Az önkormányzatok adósságát 2011-től több lépésben vállalta át az állam. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az adósságkonszolidáció során 2083 önkormányzat és társulás összesen 1369,1 milliárd forint adósságát vállalták át.

A helyi önkormányzatok adósságállománya | Create infographics

2014-ben az önkormányzati alrendszer adósságának előzetes maximuma 40 milliárd forint volt, tudtuk meg a Belügyminisztériumtól. Ezt az értéket végül nem érte el, mert az önkormányzati beszámolók alapján a tényleges adósság várhatóan 29,5 milliárd forint lesz.

Pécs 43,6 milliárdos adósságát is átvállalta a kormány Forrás: MTI/Jászai Csaba

2012 óta az önkormányzatok, míg 2015 óta már a száz százalékban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok esetében is a kormánynak kell jóváhagyni az adósságot növelő ügyleteket – így a hiteleket, kölcsönöket is. Elvben tehát van kontroll az önkormányzatok felett, és ez fékezi az eladósodást. Ennek ellenére a következő években jelentősen nőhet az önkormányzatok adósságállománya.

Tízmilliárdokkal nőtt

A helyi önkormányzatok 2015-re vonatkozó várható adóssága 105 milliárd forint, válaszolta az Origónak a BM. A becsléshez az induló adósságállományon (29,5 milliárd forint) túl a korábban engedélyezett ügyletek idei részleteit vették alapul, de tartalékkeretet is megállapítottak az előre nem látható helyzetek kezelésére. A 2016-os tervezés során is így jártak el, de itt néhány, előre már ismert, jelentősebb tétel is bekerült a tervezésbe. A minisztérium három példát is említett:

• a főváros által tervezett hitelfelvételt az M3-as metró szerelvényeinek felújítására,
• egyéb európai uniós projektek önerejének fedezését,
• valamint a megyei jogú városok várható beruházásait.

Egy kiégett metrókocsi – a 3-as vonal állapota tarthatatlan Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A 2016-os költségvetési törvényjavaslatban pedig már 205 milliárd forintos adósságállomány szerepel. Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor szerint még ha jelentősnek tűnik is a növekedés mértéke, az még mindig csak a GDP néhány ezrelékét éri el.

„Én ebben makroszintű problémát nem látok.”

Korábban az önkormányzatok többfajta célra – köztük működési célra – is vehettek föl hitelt, ráadásul többnyire devizában adósodtak el, mondta az Origónak a volt jegybankelnök. Bod Péter Ákos szerint „ha a hitelek mögött beruházások vannak, akkor ez normális dolog”.

Minden adósság, ami mögött fejlesztés áll a jövőt szolgálva, rendben van, hívta fel a figyelmet az aranyszabályra a közgazdász. Ez azt jelenti, hogy a következő generáció fogja élvezni a beruházás hatásait, de a következő generációra hárul annak a visszafizetési terhe is. Bod Péter Ákos szerint probléma ott szokott lenni, amikor folyó kiadásra, fogyasztásra vesznek fel hitelt, és a számlát áttolják a következő generációra.

Eladósodott önkormányzati vállalatok

Az önkormányzati vállalatok adóssága több mint 1000 milliárd forint, miközben a teljes önkormányzati rendszer működtetésére 781 milliárd forint jut, mondta tavaly decemberben Pintér Sándor belügyminiszter. Szerinte az adósságkonszolidáció után abban bíztak, hogy sikerült megállítani az önkormányzatok eladósodását. „Az önkormányzatok tévedtek", amikor azt hitték, hogy az állami adósságátvállalás megállítja az eladósodást.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint nincsen reális esélye, hogy újratermelődjön a korábbi mértékűhöz hasonló adósságállomány. A növekedés ugyanis nem a működési kiadások, hanem a beruházások miatt van, mondta az Origónak Schmidt Jenő. A TÖOSZ elnöke szerint a fővárosnak jövőre lesz egy több tízmilliárdos hitelcsomagja is – a BKV-t érintő, vagy egyéb beruházások miatt –, de Budapest mellett megyei jogú városoknál is lesznek nagyobb hitelfelvételek.

Visszafizetik

Az önkormányzati alrendszer adóssága egy-két év alatt felmehet 200 milliárd forintra, de ezek mind fejlesztési tételek lesznek, és csak a nagyobb városoknál, amelyek ezt vissza is fogják tudni fizetni, mondta Schmidt Jenő. „Még egyszer adósságkonszolidáció nem lesz, nincs is abban a helyzetben Magyarország, hogy ezt újra megtegye” – hangsúlyozta a TÖOSZ elnöke.

50 milliárdos elismerés

Az adósságkonszolidációval párhuzamosan a kormány döntött arról is, hogy el kívánja ismerni azon önkormányzatok erőfeszítéseit is, amelyek felelős gazdálkodást folytatva, eladósodás nélkül biztosították a település működésének, fejlesztésének feltételeit. A BM tájékoztatása szerint 4 év alatt összesen 50 milliárd forint támogatás jut ezeknek a településeknek.

A felelősségteljesen gazdálkodó településekre 50 milliárd jut Forrás: MTI/Sóki Tamás

2014-ben a támogatás igénylésére 1176 önkormányzat volt jogosult, közülük 1055 önkormányzat 12,1 milliárd forintot kapott. Ezek többsége 2000 fő alatti település volt.

Akár 200 milliót is kaphatnak

A 2015-ös támogatási keret 9,7 milliárd forint, amelyből a 2014-es pályázatból kimaradt, 2000 fő feletti önkormányzatokat támogatják. A költségvetési törvény feltételei szerint ez 115 önkormányzatot érint. A támogatás mértéke 44 millió és 200 millió forint között oszlik meg.

A 2016. évi költségvetési törvényjavaslat további 12,5 milliárd forintos forrást biztosít az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatására. Ha a kormány tartja magát az 50 milliárdos kerethez, akkor 2017-re is marad 15,7 milliárd forint.