A Financial Times Szugyi Gergelyt, a Szallas.hu turisztikai weboldal tulajdonosát idézi. Elmondása szerint az utóbbi fél évben megduplázódott a szállásfoglalások száma. A lap szerint a fogyasztás ilyen mértékű bővülése miatt növekedett az EU-ban is kimagasló mértékben a tavalyi év végén a magyar gazdaság.
Szugyi úgy véli, a devizahitelek forintosítása és a rezsidíjak csökkenése (utóbbi nemcsak a 2014-es rezsicsökkentés eredménye, a világpiacon általánosan csökkennek az energiaárak) miatt a magyarok több pénzt tudnak költeni. A Financial Times szerint az Orbán-kormány igazolva láthatja az „unortodox adópolitikáját”, vagyis a bankadó, a tranzakciós illeték vagy a reklámadó bevezetését is.
Azonban, mint írják az „unortodox adópolitika” elérte a célját, ami nem volt más, mint a költségvetési hiány leküzdése. Az új adónemek mellett szerintük fontos szerepet játszott ebben a magánnyugdíj-megtakarítások államosítása is.
„Számos elemző és a kormány politikai ellenfelei arra számítottak, hogy az „Orbanomics” (Orbán Viktor gazdaságpolitikája) katasztrófába fog torkollni” – írja a lap. „Őket is meglepte a váratlanul magas gazdasági növekedés. A kritikusokat ez nem hatotta meg, szerintük ez a növekedés nem lesz fenntartható, Orbánt pedig azzal vádolják, hogy a diszkriminatív adópolitikája rombolhatja a befektetői bizalmat.”
A Financial Times szerint valóban számos befektető panaszkodik a piaci verseny korlátozása miatt, a vasárnapi zárva tartás óta különösen a kiskereskedelmi szektorban. Pedig, mint írják, a kormány többször is engedett a nyomásnak, és lazított a bankok, a média vagy az energiaszektor adóztatásán.
2015 első negyedévében a magyar GDP 3,5 százalékkal növekedett az előző évi időszakhoz képest. Ebben a lap szerint szerepe volt a belföldi fogyasztás 2,6 százalékos növekedésének és a több milliárd Eurós, az EU által is finanszírozott befektetéseknek. A befektetői bizalomnak jót tehet, hogy az államadósság a GDP 77 százalékára csökkent, és, hogy a kormány teljesítette az EU által elvárt három százalékos költségvetési hiánycélt.
Jorg Decressin, az IMF európai igazgatója szerint azonban a 3,5százalékos GDP-növekedés nem lesz fenntartható, az eredmény nagyrészt csak a magyar gazdaság helyreállását jelenti, azt, hogy az ország kilábalt a súlyos recesszióból. Szerinte ennek a növekedésnek a fenntartásához további forrásokra lesz szükség, amelyeket a bankszektornak kell előteremtenie – ez pedig gyenge lábakon áll Magyarországon.
Surányi György, az MNB volt elnöke szerint Magyarország még mindig nem elég vonzó a magánbefektetőknek a kiszámíthatatlan törvényhozás miatt. Szerinte a mostani növekedés mögött inkább olyan külső okok állnak, mint az EU-s források beérkezése, valamint az energiaárak zuhanása, ami a fizetések reálértékének emelkedéséhez, és a fogyasztás növekedéséhez vezetett.
Az IMF az idei évre valóban lassabb, átlagosan 2,7 százalékos növekedést jósol, jövőre pedig csak 2,3 százalékos bővülést. A valutaalap szintén amellett érvelt, fenntarthatóbb lenne a növekedés, ha a bankszektor szabadabban hitelezhetne a vállalatoknak: ez olyan „válságadók” eltörlésével lenne elérhető, mint a bankadó vagy a tranzakciós illeték.